A szabályozó foglyul ejtése egy a sokféle forgóajtóeset közül. Akkor merül fel, ha a szabályozásért, felügyeletért felelős közhatalmi döntéshozók túlságosan megértők a felelősségi területükhöz tartozó szektor szereplőivel, vagy későbbi munkahelyüknek kedvező stratégiai irányokat határoznak meg. Egy másik típusa, ha a korábban állami tisztséget betöltő személy, aki már egy gazdasági társaság alkalmazottja, korábbi kollégáit próbálja meg befolyásolni, hogy aktuális munkáltatója számára kedvező döntést hozzon. Van, amikor nem is szándékosan történik ez, az illető teljesen semleges magatartása esetén is kedveznek neki a volt kollégái, hiszen őt ismerik, megbíznak benne. A célt elérni kívánó gazdasági társaság vagy ezért a kapcsolatért, vagy az állami szektorban megszerzett tudásért alkalmazza majd az illetőt.

A köz- és a magánszektor közti munkahelyváltás természetesen önmagában nem korrupció. Sőt, egy nyitott társadalomban teljesen természetes, hogy a közszektor és a versenyszféra között átjárás van, ennek a mozgásnak egyéni, szervezeti és társadalmi szinten is vannak előnyei. És kockázatai is. Ha az a cél, hogy az adófizetők pénzét hatékonyan költsük el, és ne a politikai elit gazdasági háttérországát hizlaljuk, akkor ezeket a kockázatokat érdemes kiküszöbölni.

A jelenség szabályozására több megoldás létezik külföldön – Magyarországon azonban egyiket sem alkalmazzák. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2010-ben elfogadott alapelvei szerint „a tisztviselők nem segíthetik elő a jövőbeli üzleti vagy civil szektorbeli munkaadójuk kilátásait azzal, hogy kedvezőbb bánásmódban részesítik őket”. Az Egyesült Államokban kormányzati oldaltól megváló tisztviselő két éven belül nem létesíthet munkakapcsolatot volt munkáltatójával. Az úgynevezett kihűlési periódust szándékosan megszegőknek öt évig terjedő szabadságvesztés vagy pénzbüntetés jár. Norvégiában a közbizalom erősítése érdekében olyan klauzulát foglalnak a munkaszerződésbe, amely biztosítja, hogy annak a gyanúját is elkerüljék, hogy a tisztviselők egy szervezet számára jogtalan előnyök megszerzésére használják fel pozíciójukat.

„Az MVM Zrt. egyetlen munkavállalójának (vezetők és munkatársak) munkaszerződése sem tartalmaz külön versenytilalmi ellentételezést, illetve külön – ellentételezést tartalmazó – versenytilalmi megállapodást senkivel nem kötött Társaságunk” – olvasható az interneten nyilvánossá tett, az MVM vezető tisztségviselőinek javadalmazásáról szóló, 2012. február 10-i állapotot tükröző összefoglalóban. Ez a példa egyáltalán nem kirívó. A közszektort általában nem védik annak érdekében, hogy az ott felhalmozott tudással, kapcsolatrendszerrel ne lehessen visszaélni és magánérdeket szolgálni. Mint ahogy az sem kizárt, hogy egy későbbi munkáltatónak kedvezzen a vezető posztot betöltő állami alkalmazott, amikor egy szektor stratégiai irányai eldőlnek.

Január közepén jelent meg a kormány által készített Zöld könyv az állami szerveknél érvényesítendő etikai követelményekről című dokumentum. A tervezet a „Munkahelyváltáskor tisztességesen járunk el” pont alatt foglalkozik a forgóajtó-jelenséggel, javasolva a kihűlési periódus alkalmazását. A Transparency International (TI) üdvözölte, hogy a forgóajtó-jelenség szabályozása felmerült a jogalkotóban, ugyanakkor szükségesnek tartja a magasabb kockázatú közszolgálati tisztségviselői státusok meghatározását, valamint annak előírását, hogy a beosztásukat elhagyó magasabb kockázatú közszolgálati tisztségviselők kötelesek legyenek bejelenteni, hol helyezkednek el, ez az információ pedig kerüljön nyilvánosságra.

A TI kutatásai szerint a politikai és üzleti élet összefonódása olyan mértékű Magyarországon, hogy az állam magánérdekek fogságába került. Mindemellett a meggyengült és politikailag befolyásolt állami intézményrendszer nem tudja kivédeni az ebből eredő korrupciós kockázatokat. A köz- és a magánszféra közötti átláthatóság biztosítása tehát a megelőzés alapvető eleme. Ennek fontos eszköze lenne a forgóajtószabályok kialakítása kétéves kihűlési periódus előírásával.

A szerző a Transparency International magyarországi igazgatója