Brazília integrációja a globális gazdasági együttműködésbe nem tűr további halasztást! Olyan szabadkereskedelmi mega-blokkok alakulásának idején, mint a Transz-atlanti Partnerség (Barack Obama február 12-én jelentette be az USA és az EU szabadkereskedelmi blokkjának létrejöttét), Brazília nem engedheti meg magának, hogy halogassa az ilyen egyezményekhez való kapcsolódást.

Bár számtalan kedvező folyamat segíti az országot, de a kereskedelem jelenlegi tendenciái tartós elszigeteltséghez is vezethetnek. Dilma Rousseff miniszterelnök-asszony nemrég bejelentette, hogy Brazília gabonatermelése idén rekordot fog dönteni, és óriási olajlelőhelyeket fedeztek fel. Ráadásul 2014-ben Brazíliában rendezik meg a Labdarúgó Világbajnokságot, 2016-ban pedig az Olimpiai játékokat. Mindez példátlan lehetőségeket kínál Dél-Amerika legnagyobb országa számára. Ugyanakkor a Világbank múlt héten publikált jelentéséből kiderül, hogy Brazília kereskedelmi integráltsága a legalacsonyabbak között van a világon, és integrációs hajlama az utóbbi időben sem mutatott javulást.

A jelentés alapján nyilvánvaló, hogy a brazil gazdaság gyenge pontja az export. Habár a javak-és szolgáltatások exportja 262 százalékkal bővült az elmúlt évtizedben, addig az átlagos exportnövekedés olyan feltörekvő gazdasági hatalmaknál, mint Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika 439 százalék volt. Amíg a kereskedelem a brazil gazdasági output 29 százalékát tette ki 2005-ben, addig a mutató 23 százalékra esett vissza 2010-ben.
Még inkább aggodalomra ad okot a csúcstechnológia exportjának alakulása. Az elmúlt évtizedben Brazília high-tech exportja mérsékelten, mintegy 36 százalékkal emelkedett. Ez a növekedés Kínában 873 százalék, Indiában pedig 389 százalék volt. A brazil high-tech export 10,4 százalékban részesedett a teljes exportból 2000-ben, 2010-re viszont ez az arány már csak 5 százalék volt.

Eközben áruexportjának részesedése 46 százalékról 63 százalékra ugrott ugyanebben a 2000-től 2010-ig terjedő időszakban - a változást főként a Kínában eladott szójabab mennyisége generálta. Brazília mára túlzottan függővé vált élelmiszer exportjától és főként Kínától.

A gyenge export-teljesítmény mögött az ország túlértékelt valutája húzódik meg, melynek következtében drágább a munkaerő, alacsony a termelékenység, magasak a logisztikai és a vállalkozásalapítással járó költségek.
Brazília jelentős versenyképességi kihívásokkal néz szembe. Nem támaszkodhat folyamatosan sem a hazai fogyasztásra, sem a nyersanyagárak állandó növekedésére. Ha nem tör ki elszigeteltségéből, lemarad a többi feltörekvő gazdaságtól, és minden adottsága ellenére, nemhogy szupersztár nem lesz, de elnyerheti az „egyszeri feltörekvő hatalom" címet.

Andres Oppenheimer a Miami Herald Pulitzer-díjas rovatvezetője.