A lap csütörtöki száma szerint a jövedelemadó egykulcsossá tétele önmagában is jelentősen csökkentette a felajánlható összeget. Az is számított, hogy a 2011. évivel szemben nem 87, hanem csak 31 egyház részesülhetett a felajánlásokban. Egy részük egyesületként versenybe szállhatott a civileknek járó egy százalékért, ám ott öldöklő a verseny: összesen mintegy 25 ezer szervezet küzd a felajánlásokért. Az egyházak tavaly csaknem 3,9 milliárd forintot kaptak az szja-felajánlásokból, míg 2011-ben még közel ötmilliárd forintot.



A legtöbbet (2,298 milliárd forint) változatlanul a Magyar Katolikus Egyház kapja, a második legnagyobb összeget (833 millió forint) pedig a Magyarországi Református Egyháznak ajánlották fel. Az egyházi státus adózási szempontból is komoly előnyt jelent. Például, ha a gazdasági tevékenységből származó bevétel a teljes bevétel 15 százalékát nem haladja meg, az egyháznak adót sem kell fizetnie, míg ez az egyesületek esetében csak tíz százalékig van így, és legfeljebb tízmillió forint bevételig.

Az egyházi személyek után csak a minimálbérig kell megfizetni a járulékokat és az adót, függetlenül attól, hogy mennyi a juttatás, igaz, pénzbeni egészségügyi ellátást nem kaphatnak, vagyis valaki vagy gyeden van, vagy egyházi személy - a kettő együtt nem lehetséges - írja a lap.