A KBC Equitas elemzése szerint a korábbi években megszokottnál könnyebb bekerülniük a kispapíroknak az elsőszámú hazai tőzsdeindex, a BUX kosarába. A Budapesti Értéktőzsde hónapokkal ezelőtt módosította a csatlakozási kritériumokat, így a korábbi hét helyett már csak öt előírásnak való megfelelést vizsgálnak évente kétszer, március és szeptember elején.

Az öt kritériumból hármat teljesítő részvény automatikusan felvételt nyer a BUX indexbe, amelynek taglétszáma a minimálisan szükséges tizenkettőtől egészen huszonötig terjedhet. Mivel jelenleg a BUX index tizenegy tagot számlál - az E-Star kiesése miatt -, a felső korlát elérése nem jelent fenyegetést - írja a KBC Equitas.

Mely papírok nyerhetnek felvételt?

A KBC Equitas kalkulációja szerint a kisebb részvények közül az Állami Nyomda, az Appeninn, a CIG Pannónia, a Danubius, az Estmédia, a Graphisoft Park, a Pannergy, a Rába, és a Synergon teljesítik a bekerüléshez minimálisan szükséges három kritériumot. Mivel olyan részvények esetében automatikusan feltételeztük a BUX tagságot, mint a négy hazai blue chip, kiegészülve az Egis-szel és az FHB-val, a jelenleg tizenegy tagot számláló hazai tőzsdeindex létszáma - a változások április elsejei hatálybalépésével - tizenöt tagra bővülhet.

A BUX összetételében történő változásnak az Állami Nyomda, a Danubius, a Graphisoft Park és a Rába lehetnek a legnagyobb nyertesei, hiszen ők új szereplőként kerülhetnek a BUX indexbe.

A vizsgálataikban szereplő Zwacknak, Masterplastnak és TVK-nak azonban még a könnyített feltételek mellett sem sikerülhet bekerülni az indexbe.

Mit nyer az, aki a BUX-ba kerül?

Az elemzés szerint kedvező árfolyamhatással járhat a BUX indexbe való bekerülés azoknál a kispapíroknál, melyek eddig nem szerepeltek az index kosarában. Mivel a BUX-ot számos indexkövető alap benchmarkként tartja számon, az abba felvételt nyerő részvények piacán adott esetben a papírok iránti többletkeresletként jelenhetnek meg az alapok esetleges vásárlásai.

Nem feltétlenül ölt testet a BUX tagság az indexkövető alapok tényleges vásárlásában, hiszen azoknak van lehetőségük +/-5 százalékkal eltérni a benchmarkként választott indexben szereplő részvénysúlyoktól. Mivel a kispapírok ennél jóval kisebb, jellemzően 0,1-0,8 százalékos súlyt képviselnek a BUX indexben, az alapkezelő saját döntésén múlhat, hogy vásárol-e az újonnan bekerülő vállalat részvényeiből.

Bár tavaly a Synergon a BUX indexbe való bekerüléstől számolva rövid távon a piac egészénél jobban teljesített, pusztán ez alapján nem lehet kijelenteni, hogy ennek oka kizárólag az indexbe való felvétel pozitív hatásainak köszönhető - írja a KBC Equitas.

A BUX indexbe való bekerülés azonban egy lehetőség a kisebb cégek számára, hogy a piaci szereplők szélesebb köre is felfedezhesse azokat. Bár a papírok igen alacsony likviditása az intézményi szereplőket továbbra is távol tarthatja, a BUX tagságnak köszönhetően nagyobb figyelem szegeződhet olyan részvényekre, melyek mostanra sokak számára már homályba merültek.

Ilyen, fundamentálisan erős vállalatok például az Állami Nyomda, vagy a Graphisoft Park, míg a jelentős ingatlanvagyona miatt értékes Danubius, vagy a buszpiaci terjeszkedést tervező Rába a tulajdonosi szerkezetében rejlő kockázatok miatt vélhetően mérsékeltebb alapkezelői érdeklődésnek örvendhetnek.

A BUX-összetételének változását mindig is nagy figyelemmel kísérték a Budapesti Értéktőzsde befektetői, természetesen most sem nevezhető lényegtelennek, hogy miként módosul az index összetétele. Azonban azt is fontos tudni, hogy a két nagy portfólió-kezelési, vagyonkezelési irány közül Magyarországon most sokkal inkább az aktív és sokkal kevésbé a passzív vagyonkezelés a divatos.

Sőt, Magyarországon a passzív vagyonkezelés voltaképpen eddig sem volt igazán elterjedt, vagyis kevés befektetési alap választotta azt a stratégiát, hogy pusztán követ, leképez egy-egy indexet, de mostanában végképp az abszolút hozamú megközelítés, vagyis az aktív vagyonkezelés vált divatossá. Ebben a megközelítésben az alapkezelő legyen magabiztos, legyen szaktudása, dolgozzon meg a pénzéért, vagyis ne pusztán leképezzen egy indexet, de vállalja a felelősséget és maga döntsön a befektetési célpontok között.

Ezen iskola képviselői szerint azok az alapok, amelyek csak követnek egy indexet, nem lehetnek sikeresek, hiszen mégha jól is teljesítenek, akkor is a befektető számára az alapkezelői költségek elnyelik az ügyes indexkövetést. És valóban, egy-egy index teljesítményének elérése nem is olyan egyszer, az óhatatlan tranzakciós költségek, az alapkezelői díj miatt. Az aktív menedzselés hívei szerint akkor van az alapkezelésnek hozzáadott értéke, ha az alapkezelő szép nagy nominális hozamot ér el, vagyis nem az az izgalmas a befektetőknek, hogy egy adott viszonyhozamhoz képest mennyire teljesít jól a vagyonkezelő, hanem az, hogy pengő forintokban mérve ki hozza a legtöbbet.

A BUX-index most változni fog, és lehetnek olyan befektetők, amelyek ennek nyomán megveszik a kosárba bekerülő papírokat, ugyanakkor kár lenne ezt a hatást túlértékelni, mert Magyarországon nem annyira jellemző az indexkövetés.