A KSH 2012 első negyedévében készítette a felmérést, és arra volt kíváncsi, hogy az ezt megelőző egy évben részt vettek-e a 25 és 64 év közötti megkérdezettek oktatásban, képzésben. Az eredmények több mint 7000 magánháztartás válaszai alapján alakultak ki. A megkérdezettek több mint 27 százaléka vett részt valamilyen képzésben; a nők több mint 28 százaléka, a férfiaknak viszont csak mintegy egynegyede tartozott ebbe a csoportba.

A képzésben való részvétel szempontjából a legmeghatározóbb az iskolai végzettség volt. Míg a legfeljebb nyolc általános iskolai osztállyal rendelkezők alig több mint 10 százaléka vett részt a tanulás valamilyen formájában, a legalább érettségivel rendelkezőknek már közel egyharmada, a felsőfokú végzettségűeknek pedig már 50,6 százaléka.

Az intézményesített tanulás a fiatal felnőtt korosztály körében volt a legnépszerűbb: míg a 25–34 évesek közel 40 százaléka vett részt valamilyen képzésben a kikérdezést megelőző 12 hónapban, ez az arány az 55 év felettiek körében nem érte el a 15 százalékot sem.

A nemzetközi trendekkel megegyezően a képzés az aktív népességhez – ezen belül a foglalkoztatottakhoz – tartozóak körében népszerűbb. Míg a foglalkoztatottak csoportjában a részvételi arány meghaladta az egyharmadot, ez az érték a munkanélküliek esetén 15 százalék, az inaktív népességnél pedig ennél is kevesebb volt.

Regionális különbségek

A képzésben való részvétel Magyarország régiói között sem homogén: Közép-Magyarországon és Közép-Dunántúlon az átlagot meghaladó, Dél-Dunántúlon, Nyugat-Dunántúlon és Észak-Alföldön az átlaghoz közeli, míg a Dél-Alföldön és Észak-Magyarországon lakók átlag alatti mértékben vettek részt a különféle tanulási folyamatokban.Iskolarendszerű képzésben a 25–64 éves népesség 3,2 százaléka tanult az összeírást megelőző egy évben. Döntően felsőfokú képesítés megszerzése volt a cél: mintegy kétharmaduk a felsőfokú alap- vagy mesterképzésben szerezhető végzettség eléréséért dolgozott, több mint 6 százalékuk pedig doktori címért.

Az iskolában tanuló 25–64 éves korosztály 10 százalékot meghaladó mértékben gimnáziumi osztályokban, és kevesebb mint 8 százalékban az iskolai rendszerű felsőfokú szakképzések keretében tanult. A képzések témáinak közel harmada a társadalom, gazdaság, jog területéről került ki. Hangsúlyt kaptak még az oktatás, az egészségügy és szociális ellátás, az általános programok, valamint a matematika, számítástechnika és egyéb természettudományok területén szervezett képzések is.

Az iskolarendszerű képzésben való részvétel okait vizsgálva a résztvevők a munkával kapcsolatos indokokat tették első helyre. A jobb elhelyezkedési esélyek mellett jelentős arányú volt a magasabb színvonalú munkavégzés lehetősége is. Számottevő vonzerő volt még a képesítés megszerzése: a válaszadó több mint háromnegyede ezt az indokot is megjelölte.

Iskolarendszeren kívül

Az iskolarendszeren kívüli képzésben a felnőtt népesség egynegyede vett részt, a nemek közti különbség elhanyagolható. Ezekben az oktatási formákban a részvétel is csökkent az életkor előrehaladtával: míg a 25–34 évesek több mint harmada, addig az 55–64 évesek kevesebb mint 14 százaléka látogatta az ilyen képzéseket.

Az iskolarendszeren kívüli oktatás, képzés formája az iskolában történő ismeretszerzésnél változatosabb képet mutatott. Ebben a szegmensben a magyar felnőtt népességből legtöbben a képesítést nem nyújtó szakmai tanfolyamokat választották, ide tartozott a 25–64 éves népesség több mint 10 százaléka.

A második legnépszerűbb képzési típus a konferencián és szemináriumon való részvétel volt. Ezek a képzési formák elsősorban a felsőfokú végzettségűek körében voltak népszerűek: körükben a teljes népességhez képest jelentős a csapatépítő tréninget, a nyelvtanfolyamot, az ismeretterjesztő előadásokat látogatók száma. Szintén népszerű volt a munkához kapcsolódó betanítás és az OKJ-képzés is, ezeken a középfokú végzettséggel rendelkezők vettek részt a legmagasabb arányban.