Nincs Magyarországon ember, akit ne érintene az új Polgári Jogi kódex családjogi fejezete, amely vadonatúj rendelkezéseket tartalmaz a jövő évtől a tartásra, lakhatásra, öröklésre nézve. A KSH adatai szerint évről-évre csökken a házasságot kötők száma, míg 1980-ban 80 ezren mondták ki a boldogító „igen"-t, 1990-ben 60 ezren, ám az utóbbi esztendőkben már csupán 35-36 ezren. Ezen közben emelkedik az élettársi kapcsolatban élők száma, a gyermekek 42 százaléka nem házasságban születik. Az új Ptk. azonban erről a trendről nemigen vesz tudomást, kifejezetten a házasságot preferálja. Az élettársi kapcsolatnak csak akkor lesznek családjogi hatásai, ha az élettársak legalább egy évig együtt éltek, s a kapcsolatból gyermek született. Ez a feltétele annak is, hogy az egyik fél tartást követeljen a másiktól. A volt élettárs ilyen esetben- azaz, ha gyermek is származott a kapcsolatból- kérheti a közösen használt lakás további használatát, ám erre a bíróság csak akkor jogosítja fel, ha az a gyermek érdekében indokolt. „Mivel az élettársak helyzete bizonytalanabb, még inkább indokolt az számukra, hogy vagyoni viszonyaikat előre szerződéssel rendezzék" - hívta fel a figyelmet Szeibert Orsolya családjogász, az ELTE ÁJK Polgári Jogi tanszékének oktatója.

ÉLETTÁRS HÁTRÁNYBAN

Az élettárs az új Ptk. öröklési szabályai szerint is hátrányba kerül a házasságot kötöttekhez képest. A jog eleve a házasságban élőket tekinti özvegynek, ha a férj vagy a feleség elhuny. Az élettárs, élhetett akár húsz, harminc éven át az örökhagyóval, a törvény alapján nem örököl. Holott eredetileg az szerepelt a javaslatban, hogy az élettársat holtig tartó használati jog illesse meg az örökhagyóval közösen lakott ingatlanon abban az esetben, ha a kapcsolat legalább tíz évig tartott. Ezt a lehetőséget azonban a kormánypártok elvetették. Így tíz év után sem illeti meg az élettársakat olyan jog, mintha házasságra lépnek. „Öröklés tekintetében az élettárs valóban messze nem élvez ugyanolyan jogokat, mint a házastárs" - mutatott rá a Figyelő Online-nak Szeibert Orsolya családjogász. „Az élettárs a hatályos szabályok, és az új Ptk. értelmében is csak végintézkedés alapján örökölhet, azaz nem törvényes örökös. Az, hogy az „özvegy" élettárs nem örökölhet a törvény alapján, mindenképpen azt jelenti, hogy az élettársaknak különösen célszerű végrendelettel gondoskodniuk adott esetben egymásról" - hívta fel a figyelmet a családjogász. Az a házastárs viszont, akivel az örökhagyó már korábban felbontotta a házasságot, természetesen nem örököl a törvény alapján. Kizárólag az a házastárs örökölhet a törvényes öröklés szabályai szerint, akivel az örökhagyónak a halál idején fennállt a házassága.

ÉRDEKELLENTÉT

Az özvegyi haszonélvezet rendszerint akkor okoz problémát, ha nem a leszármazók vér szerinti rokona, azaz anyja vagy apja az özvegy. Az özvegy az új Ptk. szerint főszabályként az örökhagyóval közösen lakott lakáson, a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon fog haszonélvezetet örökölni, továbbá egy ún. gyermekrészt a hagyaték többi részéből. Osztályos egyezségben a házastársnak a gyermekrész helyett az egész hagyatékra kiterjedő holtig tartó haszonélvezeti jog biztosítható. A leszármazók és az özvegy érdekei könnyen ellentétbe kerülnek, hiszen az özvegy valóban használja a vagyont, a leszármazók pedig ugyan ún. állagörökösökként megszerzik a tulajdonjogot, de éppen a haszonélvezet jelent számukra komoly korlátot. Ez még kiélezettebb, ha az özvegy és a leszármazók között csekélyebb a korkülönbség. „Az érdekkonfliktusok, és különösen a mögötte lévő emberi konfliktusok megoldását a jog csak részben tudja elősegíteni, ugyanakkor az új szabályozás talán alkalmasabb lehet erre" - magyarázta Szeibert Orsolya. A hatályos szabályok szerint az özvegy haszonélvezeti joga megszűnik, ha új házasságot köt. Ebben változást hoz az új Ptk., hiszen az özvegy új házassága nem eredményezi a haszonélvezeti jog megszűnését. Az új Ptk. egyik szakmailag legvitatottabb rendelkezése az, hogy a köteles-rész mértéke a törvényes örökrész fele helyett a jövőben csupán a harmada lesz. Azaz, ha az örökhagyó készít végrendeletet, s abban nem a törvényes örökösök a kedvezményezettek, a jövőben nekik a törvényes örökrész fele helyett csupán a harmada jut. Szeibert Orsolya szerint a kötelesrész mértékének csökkentése hátrányos lehet a korábbi házasságból, korábbi kapcsolatból született leszármazók számára, mert a tapasztalatok alapján az örökhagyók egy részének azok a gyermekek, akik mástól származnak, mint az éppen adott házastárs, partner, időnként „kevésbé kedvesek". Eddig a törvényes örökrész felét megkaphatták, az új Ptk. szerint azonban csak a harmadát.

RÉGI ÉS ÚJ RENDELKEZÉSEK

HÁZASSÁG ELŐTTI VÁRAKOZÁS: a házasságkötési szándék bejelentése után a jövőben is legalább egy hónap várakozási időnek kell eltelnie a házasság megkötéséig.

HÁZASTÁRSI HŰSÉG: Az új Ptk. is megköveteli a házastársi hűséget, ám közvetlen joghatás nem fűződik hozzá. Azaz, ha valaki hűtlen lesz házastársához, pusztán emiatt a jog nem „bünteti", s a vagyon megosztásánál sem kerül hátrányosabb helyzetbe.

SZÜLŐI JOG, GYERMEKEK ÖRÖKLÉSI JOGA: Az élettársak szülőként ugyanolyan jogállással rendelkeznek gyermekeik irányában, mint azok, akik házasságban élnek. Az élettársi kapcsolatból született gyermekek is ugyanúgy örökölnek szüleik után, mint azok, akik házasságból születtek. E tekintetben tehát az élettársi kapcsolat azonos hatású a házassággal.

TARTÁS: A házasságban élők a kapcsolat megszűnése után igényt tarthatnak tartásra, az új Ptk. szerint a jövőben az élettársak is, de csak akkor, ha a kapcsolatból gyermek származott, s legalább egy évig tartott az együttélés.

ÖRÖKLÉS: Ha az örökhagyó azt akarja, hogy az élettárs is örököljön, végrendelkeznie kell. Az a házastárs viszont, akivel az örökhagyó már korábban felbontotta a házasságot, nem örököl a törvény alapján.

HASZONÉLVEZETI JOG: A túlélő házastárs haszonélvezeti joga - a teljes örökség helyett - az örökhagyóval közösen lakott lakásra korlátozódik majd, a többi vagyontárgyból a gyermekekéhez hasonló örökösi státus, azaz egy gyermekrész illeti meg. Leszármazók hiányában a jövőben az özvegy és a szülők egyaránt a hagyaték felére lesznek jogosultak.

KÖTELESRÉSZ: Az új Ptk. leszállította a kötelesrész mértékét, ami a jövőben a törvényes örökrésznek csupán a harmada lehet. A jogalkotó azzal indokolta a változást, hogy nagyobb szabadságot kívánt biztosítani az örökhagyónak. Szakértők szerint a kötelesrész mértékének csökkentése a korábbi házasságból származó gyermekek számára lehet hátrányos, ha ugyanis az örökhagyó az új kapcsolatából származó gyermekeket és az élettársat nevezi meg örökösökként a végrendeletében, az előző házasságából, kapcsolatából született gyermekeknek kevesebb, a törvényes örökrésznek csak a harmada jut.