Elfogadta a tavalyi év eleje óta hatályos alaptörvény negyedik, eddigi legátfogóbb, 22 cikkből álló módosítását az Országgyűlés hétfőn. A 265 igen szavazattal, 11 ellenében, 33 tartózkodás mellett jóváhagyott módosítás az alaptörvény részévé teszi az Alkotmánybíróság által megsemmisített átmeneti rendelkezésék nagy részét, valamint több, korábban alkotmányellenesnek ítélt szabályt is. Az MSZP és a Demokratikus Koalíció politikusai távol maradtak a szavazástól, a Párbeszéd Magyarországért független képviselői transzparensekkel tiltakoztak a voksolás közben, az LMP politikusai pedig vaníliás karikát vittek kormánypártiaknak, köztük Orbán Viktor miniszterelnöknek. A Jobbik-frakció többsége tartózkodott, hárman közülük az LMP-sekhez hasonlóan nemmel voksoltak.Három, korábban jobbikos, jelenleg független képviselő viszont a kormánypártiakkal együtt megszavazta az alkotmánymódosítást.

Az alkotmány kibővítésére a kormánypártiak mellett igennel szavazott három korábban jobbikos, jelenleg független képviselő is. A Jobbik-frakció tagjai tartózkodtak, míg a parlament ülésétől tiltakozásul távol maradó MSZP és a Demokratikus Koalíció képviselői nem vettek részt a szavazásban. Nem szavaztak a Párbeszéd Magyarországért független képviselői sem, akik "A néptől félj, ne Viktortól! Szavazz nemmel!" feliratú transzparenseket emeltek fel a voksolás közben, az LMP nemmel szavazó politikusai pedig vaníliás karikát vittek kormánypártiaknak, köztük Orbán Viktor miniszterelnöknek, Kocsis Máténak, a Fidesz kommunikációs igazgatójának és Selmeczi Gabriella pártszóvivőnek. Egyikük, Ertsey Katalin ezt azzal indokolta az MTI-nek, hogy múlt csütörtökön Selmeczi Gabriella süteményt kínált a Fidesz székházát elfoglaló demonstrálóknak, ám a kormányfő most "az országot foglalta el".

Rövidített formában bekerült az alkotmány szövegébe a kommunizmus elítéléséről szóló nyilatkozat, amely azonban már nem említi az MSZP utódpárti felelősségét. A parlament az alaptörvény módosításával úgy döntött, hatályon kívül helyezi az alkotmány 2012. január 1-jei életbe lépése előtt meghozott alkotmánybírósági határozatokat. A rendelkezés nem érinti az Ab-határozatok joghatásait. Az alkotmányügyi bizottság indoklásában hangsúlyozta: a módosítás továbbra sem zárja ki azt a lehetőséget, hogy az Ab egy korábbi határozatával azonos következtetésre jusson, ám lehetővé teszi azt is, hogy régebbi döntéseivel ellentétes megállapításokat tegyen. Az alaptörvényben rögzítették a hallgatói szerződések lehetőségét. Az elfogadott módosítás szerint a felsőoktatási tanulmányok állami finanszírozásának törvényi feltétele lehet a későbbi magyarországi munkavállalás. Az alaptörvény a jövőben azt is tartalmazza, hogy az állami egyetemek és a főiskolák gazdálkodását a kormány felügyeli. Az alkotmány eddig úgy rendelkezett, hogy a felsőoktatási intézmények gazdálkodását törvény szabályozza. Szintén az alkotmányban rögzítették, hogy a parlament sarkalatos törvényben egyházként ismerhet el vallási szervezeteket. Az alaptörvény-módosítás szerint az egyházak elismerésére vonatkozó rendelkezésekkel szemben alkotmányjogi panasz kezdeményezhető.Korábban az alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek egyike mondta ki, hogy a parlament sarkalatos törvényben állapítja meg az elismert egyházak körét. Ezt azonban az Alkotmánybíróság megsemmisítette, csakúgy, mint az egyházi törvény több rendelkezését, köztük az egyházak elismerési eljárására vonatkozókat. A parlament az alkotmány módosításával úgy határozott, törvény vagy önkormányzati rendelet jogellenessé minősítheti az utcán élést.

A közterületen lakást a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében tilthatja meg jogszabály. A módosítással az országgyűlési és az európai parlamenti választást megelőző kampányidőszakban csak a közmédia tehet közé politikai reklámokat. A közmédiának a hirdetések ingyenes közzétételekor egyenlő feltételeket kell biztosítania a listát állító pártoknak.A jövőben az alkotmány alapozza meg a gyűlöletbeszéddel szembeni fellépés lehetőségét is. Az alaptörvény negyedik módosítása egyértelművé teszi: a véleményszabadság gyakorlása nem sértheti más emberek, a magyar nemzet, valamint nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságát, az említett közösségekhez tartozóknak pedig - törvényben meghatározottak szerint - joguk van a méltóságuk megsértése miatti igényüket bíróság előtt érvényesíteni.

Áder, ne írd alá!
A budai Várban tartott hétfő esti tüntetésen felszólaló civilek arra kérték Áder János köztársasági elnököt, hogy ne írja alá az alaptörvénynek Országgyűlés által elfogadott negyedik módosítását.

Enyedi Szabolcs, a Társaság a Szabadságjogokért munkatársa a budapesti Dísz téren összegyűlt tömeg előtt úgy érvelt: az alaptörvény negyedik módosítása súlyosan csorbítja a polgárok jogait, korlátozza a szabadságukat: a gondolatszabadságot, a szólásszabadságot és az önrendelkezés szabadságát. Hozzátette: egyben megágyaz azoknak a törvényeknek, amelyekkel később - mint mondta - "meg fognak fosztani minket állampolgári jogainktól".Molnár Péter, a Fidesz egyik alapító tagja arra kérte az államfőt, hogy ne írja alá a módosítását és "mentse meg a becsületét". Emlékeztetett: a Fidesz tagjai a rendszerváltozáskor még "hittek abban, hogy a politikát csak úgy érdemes csinálni, ha a hatalom nem öncélú eszköz, hanem a közösség szabadsága és jóléte érdekében használandó".

Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke szerint a kormány "erkölcstelenül és gátlástalanul" használja ki a többségét hatalma megőrzéséért. A szónok egyben büszkeségét fejezte ki, amiért a demonstráción saját diákjai is megjelentek. A beszédeket "Ne írd alá, János!" skandálással megszakító tömegnek Bernáth László, "lelkiismeretes civil" úgy fogalmazott: minden társadalmi rendszert elutasítanak, amelyben "a hatalom távoli társadalmi céljai érdekében szabadságjogainktól fosztanak minket".Egy - állítása szerint az Országgyűlés bejáratánál délelőtt tüntető - gimnazista felszólalásában elmondta: azt akarták elérni, hogy a képviselők "szálljanak ki autóikból, nézzenek a szemükbe, és úgy hozzanak döntést". A beszédek elhangzása után a néhány ezres tömeg elindult a Dísz térről - az egyik szervező elmondása szerint - a Kossuth térre. Közben folyamatosan azt skandálják: "Demokráciát!", "Diktátor!", "Viktátor!"