A szakemberek 22 093 beteg adatait elemezték, akiket Kalamata Általános Kórházában kezeltek a válság előtt, 2004 és 2007 között, illetve a válság alatt, a 2008 és 2011 decembere közötti időszakban. A gazdasági válság kezdetét a szakemberek az ország GDP-jében beállt változással határozták meg.

Mindkét vizsgált csoportban nagyjából azonos számú beteg - 10 870 és 11 223 - adatait rögzítették és vizsgálták. A kutatók kimutatták, hogy a válság előtti időszakhoz képest, amikor 841 szívrohamot regisztráltak, jelentősen, 1084-re nőtt a szívrohammal kezelt betegek száma. 20,8 százalékkal nőtt a 45 éves vagy annál fiatalabb korosztályban, 25,7 százalékkal a férfiak, 29,4 százalékkal a 45 évnél idősebbek és 39,2 százalékkal a nők körében.

"A görög nők körében a férfiakénál magasabb a munkanélküliek száma, ők a felelősek a gyermekek gondozásáért és ők végzik a ház körüli munkákat is - ez mind stressztényező" - magyarázta Emannuil Makarisz, a kalamatai kórház kardiológusa. A munkanélküliség sztresszes állapot, és a stressz összefügg a szívbetegségekkel, de a pénzügyi nehézségeknek más vonzatai is vannak: válság idején az embereknek nincs pénzük orvosságot vásárolni vagy orvoshoz menni. A szív- és érrendszeri betegségek terén országszerte nagyszabású a növekedés - tette hozzá Makarisz. A kutatók azt tervezik, hogy folytatják a gazdaság alakulása és a szívbetegségek közötti összefüggés tanulmányozását, és kiterjesztik egész Görögországra - írja a Science Daily tudományos hírportál.