Sokan berzenkednek a számítástechnikai felhő nyújtotta lehetőségektől, pedig a technológiában rejlő lehetőségek miatt akár négymillió új munkahely is létrejöhet Európában, 2020-ig pedig összesen 957 milliárd euróval növelheti az EU GDP-jét - mondta el a Figyelő Online-nak Bihary Gábor szocialista fővárosi képviselő, akinek a felhővel kapcsolatos európai stragériáról szóló véleménytervezetét egyhangúlag támogatták az Európai Unió Régiók Bizottságában.

A számítási felhő lényege, hogy a programokat és az adatokat nem a személyi számítógépeken tárolják, hanem óriási szerverközpontokban, amelyekből csak azokat az információkat hívják le, amelyekre valóban szükség van. A felhő alapú szolgáltatások egyik legismertebb változata a Gmail, ennél a szolgáltatásnál ugyanis a leveleket nem a számítógépünk tárolja, hanem egy távoli szerver, így a magánemberek számítógépén egyáltalán nem foglalja a helyet. Ugyancsak ide sorolható a Facebook alkalmazás ahol a programoktól kezdve a játékokon kerszetül, a fényképeken át szinte minden elérhető.

Az ötlet forradalmasíthatja azonban szoftverek piacát is: ha például valaki el akarja készíteni az adóbevallását, akkor lehetősége lenne arra, hogy egy összetett adóügyi programnak kizárólag az szja-ra vonatkozó részét vásárolja meg, vagy csak arra az időre vegye bérbe a szoftvert, ameddig szüksége van rá. Ehhez nincs is másra szüksége, minthogy letölt egy úgynevezett kliensprogramot, (vagy bejelentkezik egy webböngészőn keresztül), amely méretét tekintve jóval kisebb, mintha az egész számlázási programot telepítené a gépére, ráadásul csak ezért a részéért s csak addig az időtartamig fizet , amíg az alkalmazást használja. Így nem fizetne és nem vásárolná meg feleslegesen az egész programot - vázolta fel az előnyöket a Figyelő Online-nak Kalotay Balázs, a szakértő, a Régiók Bizottságában elhangzott szakmai anyag egyik elkészítője.

Szerinte a számítástechnikai felhő receptjét lehetne használni a vállalatok és a közigazgatás esetében is. Az informatikai beruházásoknál például nem kell minden egyes megoldáshoz külön drága hardvert és licenceket vásárolni, elég, ha az igénylő szervezet valamekkora éves díjért tárhelyet és programokat vásárol egy hatalmas központi szerverteremben. A költségcsökkenés abból származna, hogy nincs szükség minden informatikai igény esetén újabb géptermi beruházásra, nem kell minden vállalatnál, szervezetnél saját szerver és szoftver, ráadásul üzemeltetői erőforrásból is jóval kevesebb kellene. Ezekből adódóan maga a munkahely sem lesz helyszínhez kötött, hiszen az alkalmazottak akkor férhetnek hozzá tartalmaikhoz és használhatják szoftvereiket - pl. asztali számítógépeken, laptopokon, táblagépeken és okostelefonokon - amikor arra szükségük van. Magyarországon egyébként már dolgoznak a kormányzati felhő kialakításán is.

Európa ebben is lemarad
A számítási felhőre való átállás előnyeit jól mutatja az az Európai Bizottság részére készített 2011-es felmérés, amely szerint a felhőalapú megoldásokat bevezető szervezetek 80 százaléka 10-20 százalékos költségcsökkentést ért el. További előnyök a távoli munkavégzés elterjedése (46 százalék), a fokozottabb termelékenység (41 százalék), a szabványosítás előretörése (35 százalék), valamint új üzleti lehetőségek (33 százalék) és piacok (32 százalék) megjelenése .

A Bihary Gábor és Kalotay Balázs által összeállított szakmai anyag szerint az USA 12,3 milliárd dolláros megtakarítást érhet el, ha nagyvállalati szinten is áttérne a felhőalapú megoldásokra. A megtakarítások legelőször az IT-költségek csökkenésében mutatkoznának meg, ugyanis kisebb lenne a tőkeráfordítás és az üzemeltetési kiadás, ráadásul a hardverelemek rendkívül alacsony kihasználtsági aránya - a közszférában jellemzően 10 százalék körüli - is emelkedne.

Európa azonban ezen a területen is lemaradt a versenytársaktól: míg Japánban és az Egyesült Államokban már egyre több helyen alkalmazzák ezt a módszert az adatok és a programok tárolására, addig az Unióban erre még nagyon kevés példa van, például London egyik kerületében már megpróbáltak áttérni a felhő alapú megoldásokra.
A legnagyobb problémát a jogi környezet és az emberek bizalmatlansága okozza - mondta a Figyelő Onlinenak Bihary Gábor, aki példaként a Németországot említette, ahol törvény tiltja, hogy az állampolgárok adatait egy másik országban tárolják. Márpedig a számítási felhő lényege, hogy a nagy szerverparkok akár több ország igényeit is ki tudják szolgálni.

A politikus szerint meg kell változtatni az emberek hozzáállását is, miután sokan féltik az eddig számítógépen tárolt adataikat „fellőni" a felhőkbe. Ezen segíthetne az azonosítási metódusok biztonságosabbá tétele - tette hozzá. Az egyik cég például a kézfejben futó ereken alapuló azonosító rendszert fejlesztett ki. Törökországban ilyen szisztémát vezetnek be a több mint 70 millió állampolgár személyi azonosítására. Az államoknak szinte azonnal megtérül a beruházás, hiszen jogosulatlanul ezután senki nem tud egészségügyi ellátást igénybe venni. Pár másodperc alatt nagyon pontosan azonosítható mindenki, ellentétben például a nem épp steril ujjlenyomat-leolvasással vagy a kellemetlen, nehézkes íriszazonosítással.

Kalotay Balázs ugyanakkor megjegyezte, hogy az egyéni felhasználók esetében a felhő alapú szolgáltatás adatmegőrzési képessége jóval magasabb, mint az otthoni számítógépen tárolt adatok esetében, ahol bizony a legtöbb felhasználó még mentést sem készít kritikus adatiaról,s egy háttértároló meghibásodása az adatok örök eltünését eredményezheti. Ez a felhőben ebben a formában biztosan nem fordulhat elő. Az adatok idegen kezűsgétől való védelme sem kockázatosabb a ma használt lokális eljárásoknál, tökéletes rendszer ugyanis nem létezik. Kétségtelen, hogy nem feltörhetetlenek ezek a szerverek, azonban a profi felhő szolgáltatók jóval komolyabb védelmet tudnak nyújtani, s vajon mi garantálja, hogy a mostani otthoni vagy kisvállalati rendszerben nem tűnnek el az adatok - vetette fel.

Bihary Gábor szerint a technológia elterjedése a nyilvánvaló előnyök ellenére veszélyes is lehet. A távolság által jelentett akadály ugyanis a széles sávú technológiákkal áthidalható, így mérettől függetlenül bármely vállalkozás - a csúcstechnológiát alkalmazó induló cégektől a kiskereskedőkön át a kézműves műhelyekig - élvezheti a felhő nyújtotta előnyöket, sőt, távolabbi piacokat is meghódíthat. Ez viszont azt jelenti, hogy nem pusztán a hátrányos helyzetű térségek érhetik el a nagyvárosok piacait, hanem ugyanez megtörténhet fordítva is: a nagyvállalatok elérik a kisebb régiókat, tőkéjükkel pedig kiszorítják az amúgy is nehéz helyzetben lévő helyi munkavállalókat és cégeket.