Az alvás – bár sokan ezt gondolják -, korántsem passzív, hanem aktív állapot az ébrenlétek között, melynek során a szervezetben létfontosságú folyamatok zajlanak: ilyenkor termelődik számos nélkülözhetetlen hormon (például a növekedésért vagy a sejtek regenerálódásáért felelős hormon), – aktivizálódik az immunrendszer, és az agy feldolgozza, szelektálja, rögzíti a nap eseményeit. Ha az alvás valamiért – stressz, életmód, betegségek – folyamatosan zavart szenved, alvászavar alakul ki.

– Akkor beszélünk alvászavarról, amikor az alvás szerkezete megváltozik: időtartama lerövidül, a mélyalvás mennyisége csökken, folyamata megszakad, széttöredezik. Ilyenkor éjszaka gyakran felriadunk, vagy el sem tudunk aludni, reggel túl korán és fáradtan ébredünk, napközben álmosak, levertek, figyelemzavarosak, ingerlékenyek vagyunk, amit koncentrációs és döntési nehézségek, a problémamegoldó képesség csökkenése, a szexuális érdeklődés elveszítése követ – mondja Dr. Terray-Horváth Attila alvásszakértő, neurológus szakorvos.

Alvási apnoé – a leggyakoribb alvászavar

Az egyik leggyakoribb alvászavar a hangos horkolással kísért alvásfüggő légzéskimaradás, más néven alvási apnoé.

– A légvételek közti hosszabb szünetben a vér oxigénszintje gyorsan csökken, ami ellen úgy védekezik a szervezet, hogy felébreszti az alvót: egy éjszaka alatt akár több százszor is. A betegek alvása így felületes és rossz minőségű, szervezetük sem pihenni, sem regenerálódni nem képes. Ennek következményeként jelentős részüknél alakul ki magas vérnyomás, szívritmuszavar és egyéb szív- és érrendszeri betegségek – emeli ki Dr. Faludi Béla vezető főorvos, aki arra is felhívja a figyelmet, hogy a kezeletlen, súlyos apnoé sok esetben vezet éjszakai infarktushoz vagy stroke-hoz.

Magyar Alvástársaság

Az alvás közben kialakuló, sürgős ellátását igénylő esetek olyan gyakoriak, hogy a Magyar Alvástársaság az Alvás Világnapján különös hangsúllyal hívja fel a figyelmet felismerésükre és megelőzésükre.

– Semmiképpen se nyugodjunk bele házastársunk vagy hálótársunk hangos horkolásába, hosszabb-rövidebb légzéskimaradásába, mert az nem csak az életminőségét rontja, de élettartamát is jelentősen – akár felére – csökkentheti. Hiszen annak a valószínűsége, hogy a súlyos légzéskimaradással küzdő ember éjjel stroke-ot vagy infarktust kap, nyolcszor nagyobb, mint hogyha egyenletesen lélegezne – hangsúlyozza Dr. Szakács Zoltán neurológus és szomnológus főorvos, a Magyar Alvástársaság főtitkára. A főorvos azt javasolja, hogy akinek ilyen problémája van, mielőbb keressen fel egy alvásközpontot, ahol alvásszakértő orvosok nyújtanak megfelelő terápiás segítséget.