A Figyelőnek nyilatkozó bankárok szerint azonban korántsem biztos, hogy sokáig kitart a kamatcsökkentési hullám, amelyet tavaly augusztusban indított el a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa, s amennyiben bekövetkezik a fordulat, vagyis emelkedni kezdenek a kamatok, akkor máris elvész az előny, amit a konverzióval esetleg szerezhettek a banki adósok.
Miközben a kirakatban a forintosítás áll, a háttérben más megoldásokon dolgozik - pontosabban csiszol rajtuk - a pénzügyi szektor. Ezek jó része ugyanis nem ismeretlen: vagy már alkalmazták azokat korábban, vagy a legalább a tervekig eljutottak. Kiutat jelentene a hiteleseknek például, ha megszabadulna a devizahitelből vásárolt lakás banki terhei és az értéke közötti résztől, azt a bankok átvállalnák. Az ötletgazdák arra számítanak, hogy újra piacképessé válnak ezek az ingatlanok, ami a pillanatnyilag dermedt állapotú ingatlanpiacon hozhatna forgalmat, ami pedig a költségvetésnek, illetve a gazdasági növekedésnek sem ártana.
 |
Aktívabb bérleti piacra is szükség lenne a bankárok szerint, egy olyan, piaci alapon működő közvetítő felállításával, amelyik minden terhet levenne a bérbeadó válláról, ellátná a bérleti szerződésből fakadó feladatokat. Ehhez persze komoly szemléletváltásra lenne szükség, mert a magyarok, ha lakhatásról van szó, változatlanul a tulajdonban hisznek, nem kedvelik az albérletet.
Az ingatlanpiaci mobilitásban látja a kormány is a kitörési lehetőséget, de a helyi önkormányzatokra támaszkodva. Tőlük várják a szociális lakhatás megoldását, ám a legnagyobb települési érdekképviseleti szervezet vezetője erre nem lát kapacitást az önkormányzati rendszerben.
További részletek a Figyelő 11-dik számában.