Martin Schulz szerint helyes döntés volt, hogy az euróövezeti mentőakciók történetében először az érintett ország bankjainak ügyfeleit is bevonják a válságkezelésbe, mert nem tartható, hogy mindig az adófizetőkre terhelik a számlát. Különösen nem Ciprus esetében, tekintve a "hatalmas összegű és bizonytalan származású bankbetéteket".

Ugyanakkor a válságról nem a hazai "kisbetétesek" tehetnek, akik a külföldi betétesek kétes eredetű pénzeihez képest szerény összegeket helyzetek el a szigetország bankjainál. Ezért pontosításra szorul az euróövezeti pénzügyminiszterek tanácsában szombaton létrejött megállapodás a ciprusi mentőcsomagról - mondta a német szociáldemokrata politikus. Úgy vélte: a társadalmi igazságosság elvének megfelelő megoldás lenne, ha a 25 ezer euró alatti betétekre nem vetnék ki a tervezett egyszeri adót.

A pénzügyminiszteri tanács megállapodása alapján a ciprusi bankbetéteseket 100 ezer euróig 6,75 százalékos egyszeri, a bankbetét összegére vonatkozó adó megfizetésére kötelezik, a betétek 100 ezer euró feletti részére pedig 9,9 százalékos adót vetnek ki. A ciprusi kormány 5,8 milliárd euró bevételt remél az új adótól. A bankrendszer konszolidációját szolgáló csomag nagyobb része egy 10 milliárd eurós nemzetközi hitel. Ezért cserébe nem csupán a betéteseket kell megadóztatni, hanem egyebek között emelni kell a társasági adót is.

Németország akkor vehet részt a hitelprogramban, ha a Bundestag, a törvényhozás alsóháza felhatalmazza erre a kormányt. Az ellenzéki szociáldemokraták és Zöldek jelezték, hogy nem teljesen elégedettek a szombati megállapodással, hiányolják belőle például azt, hogy a ciprusi kormánynak határozottabban kell fellépnie a pénzmosás ellen. A Bundestag várhatóan a jövő héten szavaz a kérdésről.