Bankcsőd-hullámmal fenyeget a ciprusi pánik

Soós Krisztina
2013-03-19 11:24
Lejárt az ingyenes mentőcsomagok ideje: az EU eddig nem látott, a lakosságot közvetlenül is érintő feltételt szabott Ciprus számára. A betétesekre kivetendő adó jóváhagyását megelőzve már pánikszerű bankrohamok növelik a feszültséget a szigetállamban. A New York Times beszámolója felteszi a kérdést, hogy átterjedhet-e a pánik olyan sérülékeny államokra is, mint Spanyolország vagy Olaszország. A másik központi probléma, amint Antonio Fatas és Ilian Mihov érvel blogján, hogy megállítható-e a fertőzés az uniós hatóságok bizalomtápláló kommunikációjával.
Európa rettegő szeme Ciprusra szegeződik. A várhatóan elhúzódó parlamenti tárgyalások már hétfő reggel az euró drasztikus eséséhez vezettek.

Ciprus kormányfője, az újonnan megválasztott Nicos Anastasiades ugyanis azért harcol, hogy az eurózóna pénzügyminiszterei módosítsanak a fájdalmas megszorító csomagon, miszerint - eddig soha nem látott módon - a bankbetéteseknek is kötelező lenne kivenniük részüket a mentőcsomag költségeiből. A megtakarítások után kivetendő adó egyaránt sújtaná a leggazdagabb orosz oligarchákat és a legszegényebb ciprusi nyugdíjasokat is.

Az Unió politikai fordulata mögött főleg Németország áll, amely már eddig is vonakodott attól, hogy a bajba jutott országokat (Görögország, Portugália, Olaszország, Spanyolország és immár Ciprus is) a német adófizetők pénzén mentsék ki. Ráadásul Angela Merkel manővereit idén választásokon is minősítik majd az állampolgárok.

A ciprusi kormány viszont sakk-matt helyzetbe került: ha a parlament 56 tagjának többsége visszautasítaná a mentőcsomag feltételét, az nemcsak az extra források elvesztéséhez vezetne (amelyre a szigetállamnak égető szüksége van), de ezzel a bankszektor teljes összeomlását és az eurózónából való kilépést is előidézné.

A miniszterelnök az utolsó szalmaszálba kapaszkodva az Európai Unió vezetőinek meggyőzésén munkálkodik annak érdekében, hogy legalább módosítsák a 100 ezer euróig terjedő megtakarítás után egyszeri alkalommal fizetendő 6,75 százalékos betéti adó iránti igényüket, amely az átlagos megtakarítókat sújtaná. Az EU-nak is érdekében áll a mihamarabbi megállapodás (így az intézkedésben még enyhítő lépések is elképzelhetők), amelyet az Európai Központi Bank két képviselőjének ciprusi kiküldetése is bizonyít.

Adam Lerrick, az American Enterprise Institute szuverén adószakértője felhívja a figyelmet a szigorú feltétel előnyére: azzal, hogy a bankbetéteseket is bevonják a költségek viselésébe megelőzhető a bankszektor fizetésképtelenségének átterjedése az államra. Azonban azonnal le kell szögezni az intézkedés súlyos pénzügyi kockázatait is. Ahogy világossá vált a sok megdöbbent ciprusi betéttulajdonos számára, hogy az eddig sérthetetlennek vélt megtakarításai veszélyben vannak, az automatákat megrohanva mentik, ami menthető.

A mostani intézkedés ugyanis előrevetíti azt a kérdést, hogy megismétlődhet-e újra egy hasonló adókivetés, ráadásul a ciprusi riadalom befolyásolhatja a spanyol és az olasz betéttulajdonosok magatartását is, akik már korábban részesültek mentőcsomagokból. Különösen Spanyolország esetében hangsúlyos, hogy sikerül-e meggyőzni a megtakarításokkal rendelkezőket Ciprus egyedülálló helyzetéről és arról, hogy a betéteik otthon biztonságban vannak, ugyanis a spanyoloknál a múlt évben dinamikus ütemben emelkedtek az elhelyezett betétek.

Nemcsak ezen kormányok, de az Európai Unió vezetőinek kommunikációján is múlik, hogy sikerül-e elejét venni egy esetleges újabb, egész Európára kiterjedő bankcsőd-hullámnak. A fertőzés veszélye fennáll, győzzön a remény a szükséges egyszeri, egyedi lépés bevezetésének megértetésén!