Sokat hallunk a nyersanyagok végességéről, a szűk keresztmetszetekről. Valójában talán egyetlen igazán szűk keresztmetszet létezik, a víz. Lehet, hogy az olaj, az arany, vagy a szén gyorsabban fog elfogyni, de ezek helyettesíthető termékek. Mással fűtünk, mást rakunk a nyakunkba, na bumm. A megújuló energia-források tárháza széles, de az ívóvíznek - legalábbis egyelőre - nincs helyettesítője. Szintén sokat hallunk a nagy nemzetközi, elsősorban amerikai pénzbőségről, amely a befektetési alapok felé is vaskos pénzáramokat tett mostanában lehetővé. Van azonban egy jól elkülöníthető kis szegmens, ahol egészen pontosan megduplázódott a befektetési alapok vagyona és újabb két év alatt megint ezt jósolják a szakemberek. Hiszen miközben az elmúlt 12 hónap alatt 12 milliárd dollárról, 24 milliárd dollárra emelkedett a világ víz befektetési alapjaiban (water funds) tartott befektetői pénz, a Lipper elemzése szerint 2015-re újabb duplázással már 50 milliárd dollár lehet vízbefektetésekben. Mindezt óhatatlanul áremelkedés is kísérte, bár még egyes alapok mindig a 2008-as történelmi rekordszint alatt vannak, de 2013 eddig eltelt két és fél havában a jegyzések 10-15 százalékot emelkedtek.

A legnagyobb, 3 milliárd dolláros alapot a svájci Pictet bank működteti, Hans-Peter Portner, az alap vagyonkezelője a Reutersnek nemrégiben úgy nyilatkozott, hogy a növekvő városi népesség és az államok költségvetési deficitjeinek mértéke miatt borítékolható, hogy a világ vízellátásának megoldásában egyre nagyobb szerepe lesz ezen ágazat sikeres magáncégeinek, amiből az ezen részvényekbe fektető alapok is profitálhatnak. A Pictet például elsősorban Észak- és Dél-Amerikában hisz, portfoliójának fele amerikai papírokban van, 10-10 százalékot pedig brazil, angol és francia cégek adnak, a legnagyobb egyedi részvény az American Water Works. A kék arany szűkössége régóta ismert probléma (lásd keretes írásunkat!). Az árvízek, a cunamik és a hatalmas óceánok láttán mindez persze komikusan is hangozhatna, hiszen nap, mint nap látjuk, hogy a Föld milyen hatalmas vízkészletekkel rendelkezik, de ennek 97 százaléka sós, 2 százaléka jelenlegi technológiai ismeretekkel elérhetetlen, és csak 1 százalékát tudja hasznosítani a mezőgazdaság, az ipar és a hétmilliárd szomjas magánember. Globálisan az összes fogyasztásból a mezőgazdasági célú vízhasználat 70 százalékot, az ipari célú további 16 százalékot képvisel. A népesség növekedésével és a világ gazdagodásával egyre több vízre van szükség. Leegyszerűsítve, adott kalóriamennyiségű növény termesztéséhez egy nagyságrenddel kevesebb víz kell, mint ugyanannyi kalóriát tartalmazó hús előállításához, ám a feltörekvő országok húsfogyasztása szinte exponenciálisan nő. A kereslet robban, a kínálat pedig inkább szűkül, hiszen vízből a klimatikus változások és a szennyezés miatt is egyre kevesebb van.

A vízalapok teljesítményéről és kilátásairól a Figyelő 12-dik számában olvasható részletesebb elemzés.