Ötször is elöntette a folyó a Római-partot, mióta Demszky Gábor először beígérte a gátat. Azóta két évtized telt el. Most elkészült egy mobilgát terve, - közvetlenül a part mentén húzódna. Tarlós István főpolgármester azonban nem várt ellenállásba ütközött. Környezetvédők tiltakoznak, amiért a terep rendezésekor egy galériaerdőt kivágnának. A Város és Folyó Csoport tagja, Tömör Miklós azt hangoztatta egy tömegdemonstráción, hogy nem szeretnék, ha megváltoztatna a part, maradjon olyan, mint most. Az ellentüntetők egyike, Búzás Győző, a Római-partért Egyesület tagja visszakérdezett: Hol van a megvédeni vágyott érintetlen természet, amikor a partot az elmúlt tíz évben háromszor klórozták rommá az árvizek után?

Menetrend
Amennyiben a szakvélemények támogatják a part menti mobilgát tervét, úgy azonnal kezdetét veszi az engedélyeztetési eljárás. Pályáztatás után a kivitelezői szerződést ősszel köthetik meg a nyertessel, s az első kapavágásra akár már idén sor kerülhet. A munkálatok várhatóan 12-14 hónapig tartanak.

Pártok és társadalmi szervezetek féltik a ritka madár-és halfajokat, de sokak szerint ennél is nagyobb baj a mobilgát kijelölt vonala. Az ellenzők szerint nem a parton, hanem hátrébb, a Nánási út mentén kellene kialakítani. Azaz csak a Pók utcai lakótelepet és a Római fürdő névre hallgató kertváros védje, ne a parton felhúzott elegáns lakóparkokat. Amelyek finoman szólva is némi trükkel épültek. Hivatalosan üdülők, a lebontott csónakházak helyén, mert építési engedély árterületen lakóházakra nem adható. Azt viszont senki nem tilthatja meg, hogy egy üdülőt egész évben lakjanak. Ezt a joghézagot kihasználva lubickolnak a luxus lakóparkok medencéiben a lakók. Csak annyiban korlátozták jogaikat, hogy lakásépítési kölcsönt nem vehettek igénybe, lakásbiztosítást nem köthettek. Általános ellenszenv övezi őket a parton, különösen azok nem szívlelik az újonnan betelepülőket, akiket úgymond kitúrtak helyükről. Mára alig egy-két üzemi üdülő maradt ütött -kopott kabinokkal, düledező épületekkel. Bérlőik attól tartanak, hogy az ő napjaik is meg vannak számlálva, hiszen a föld alattuk egyre értékesebb.

Nem véletlen, hogy ezen a terepen is megjelent a politika. Nem ver akkora hullámokat, mint a Bős-nagymarosi erőmű építésekor, de már beszivárgott a talajba. - Nem akarok politikai ügyet kreálni ebből - így Tarlós István. - Egyszerűen csak meg akarom védeni az embereket a Duna áradásával szemben. Ott nőttem fel. Gimnazistaként besegítettem a Nánási út - Királyok útja vonalában lévő nyúlgát építésébe. Tizenhat éven át a kerület polgármestere voltam. Láttam, halottam, amikor Demszky Gábor és Gyurcsány Ferenc árvíz idején azzal kampányolt, hogy van terv, van pénz, csak a kerület hátráltatja a védmű megépítését. Aztán egy hónapra rá kiderült, hogy se terv, se pénz. Nagy nehezen csak egy tanulmánytervet sikerült kiizzadniuk, azt is a kerület támogatásával. Tudja, azzal hízelgek magamnak, hogy ismerem valamelyest a problémát. A napokban valahol azt olvastam, hogy Demszky úr hozta meg a döntést a védmű építésről. A húszévnyi semmittevés után ez az évtized pofátlansága. Tarlós István azt mondja, a kerület polgármestereként nem volt lehetősége arra, hogy a Duna-parton a lakóparkok építését megakadályozza, ahogy utódának sem. A polgármesteri hivatal építési osztálya nem mérlegelhette, hogy kiadja-e a hullámtérbe tervezett üdülők építési engedélyét, ha az megfelelt az előírásoknak. A felvetésre, hogy évtizedekkel ezelőtt még a Dunakanyar falvaiban is csak úgy adtak ki építési engedélyt az ártérben, ha lábakra emelték a házat, úgy válaszolt, a Római parton pedig feltöltött területre építették az üdülőket, azaz így is, úgy is védve vannak a Duna áradásával szemben. Egyéb feltételeket nem támaszthattak, a törvény kötelezett. Az egyetlen megoldás az lett volna, hogy ne üdülőövezetként tartsák nyilván ezt a területet, kerületi polgármesterként ezt többször kezdeményezte, de a főváros visszautasította. Tarlós István szerint így aztán sem tilthatták meg, hogy bárki életvitelszerűen lakjon az üdülőjében. Azt reméli ugyanakkor, hogy új lakóparkok már nem épülhetnek a megmaradt csónakházak helyén - újból a jogszabály módosítását javasolja, immár főpolgármesterként.

Nem kései-e a kiskapu bezárása?
- Nem szeretnék hátrafelé mutogatni, de ezt a kérdést inkább Demszky Gábornak kellene feltenni, bár komoly erőfeszítéseket észlelhetünk a ködösítésre.
- Sokak által hangoztatott vád, hogy a luxus lakóparkok gazdag lakóinak épülne a közvetlenül a part mentén húzódó mobilgát.
- Ez színtiszta demagógia. A parti védmű kialakítása nagyjából 3-3,5 milliárd forint. Ezzel szemben az út mentén álló nyúlgát megerősítése, átépítése legalább 8 milliárd forintba kerülne. Ki kellene ugyanis váltani az alatta húzódó gáz -és vízvezetéket.

Kérdem, azért fizessünk 4,5 milliárd forinttal többet az amúgy is szűkös büdzséből, hogy egy csomó emberrel kitoljunk?

- Csakhogy a jelenlegi fővédmű megerősítéséhez lehívhatók lennének uniós források, míg a mobilgáthoz nem, mert a hullámtér megvédése nem kötelessége a városnak. - Két évtizede várjuk a védművet. Az uniós pályázatok átfutási ideje hosszú. Nem akarunk tovább várni. A kormány kétmilliárd forintot már elkülönített erre a célra. Megjegyzem, közel sem biztos, hogy a Római-part hullámtérnek minősülne-e.

Két vezeték kiváltása miatt duplájára nőne a régi gát megerősítésének ára?
- Nem. Csaknem a háromszorosára.
- De a Duna-parton, a hullámtéren is van hasonló közmű a föld alatt. Azt nem kell kiváltani?
- Ez mesebeszéd. Azok terjesztik, akik meg akarják fúrni a mobilgátat, de ott semmi nincs a föld alatt, legfeljebb épp a nyúlgát lábánál.

Tarlós István már csak a Magyar Tudományos Akadémia szakbizottságának és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem geotechnológiai tanszékének szakvéleményére vár, amit reményei szerint napokon belül megkap. A felvetésre, hogy nem lett volna-e szerencsésebb ezeket korábban, a vitákat megelőzendő kikérni, azt mondja, nem szokásos helyzettel állnak szemben, általában ilyen nagyságrendű ügy nem ér el az MTA-ig. Most is inkább a hamis hivatkozás miatt vált szükségessé. A Római Teniszakadémia, ahol évről évre Kelet-Európa legrangosabb női nemzetközi versenyeit rendezik, nem tart az árvíztől. A rendezési jog egyik feltétele volt a saját védmű kiépítése. Tulajdonosa, Márky Jenő szerint, aki végzettségére nézve építészmérnök, a meglévő földtöltés bebizonyította, hogy önmagában képtelen megvédeni a lakosságot az ártól. Az utolsó két nagy árvíznél egy méter magasan, három méter szélesen töltötték fel döngölt agyaggal a gát mögötti utat, ezt bárki láthatta, hiszen rögvest megindult rajta a katasztrófaturizmus. Mivel a meglévő gát alatt nagynyomású gáz -és vízvezeték található, az esetleges új vasbeton gáthoz a teljes nyomvonalon ki kellene sajátítani a mellettük lévő ingatlanokból egy darabot, ami egyrészt nem mindenhol lehetséges, másrészt elemi felháborodást váltana ki a tulajdonosok körében.
Márky Jenő egy újabb szempontra hívja fel a figyelmet a már-már parttalanná váló vitában: rendezni, felújítani kéne végre ezt a partszakaszt. Azt tapasztalta, hogy az elmúlt harminc évben a víz megette a maradék partot, a fák nagy része megbetegedett a termőtalaj hiányában. Viszont büfék és bódék sora épült, illemhelyek nélkül, a keskeny útért pedig kerékpáros küzd a gyalogossal.

A Római-part közvetlen vonzáskörzetében vagy nyolcvanezer ember él, számukra valóságos felüdülés lenne az újra parkosított Duna-part, széles sétánnyal, játszóterekkel, kikötőkkel. Ám ez csak akkor, kizárólag akkor ér valamit, ha soha többé nem önti el a víz. Ezért kell a gátat elé és nem mögé építeni.- Engedtessék meg, hogy mi, környékbeli lakók döntsük el, a Római-part állandó vendégeivel együtt, mire van szükségünk. Nekünk pedig az évtizedek óta elhanyagolt, gazdátlan partszakasz helyett egy rendezett, kulturált Római-part kell. És ez az, amit meg kell védenünk az ártól.