Ennek megfelelően a MEH új eljárásában sem kell figyelembe venni az indokolt költségek között az energiaellátók jövedelemadóját, a közműadót és a pénzügyi tranzakciós illetéket. A bíróság nem fogadta el azokat a felperesi érveket sem, amelyek kifogásolták, hogy az energiahivatal milyen módszerekkel számszerűsítette az indokolt költségeket.A bíró szóbeli indoklásában kiemelte, hogy a díjakat rögzítő jelenlegi energiahivatali határozat mindaddig hatályban marad, amíg meg nem születik az új rendszerhasználati díjakat megállapító döntés.A jogerős döntés szerint az áramszolgáltatók számos kifogása közül három olyan volt, amely alapot szolgáltatott az energiahivatal határozatának hatályon kívül helyezésre.

A bíróság az energiahivatal érvelésével szemben abban igazat adott az áramszolgáltatóknak, hogy az állami térképi adatbázisok lekérésével összefüggő kiadások elismerhető költségek. Az energiahivatal korábban módosította eredeti határozatát, ebből azonban a bíró szerint sem lehetett volna kihagyni a módosított ár hatályba lépésének időpontját. Az áramszolgáltatók harmadik olyan érve, amelyet a bíróság elfogadott, hogy a MEH határozata sértette a rendszerhasználati díjak átláthatóságára vonatkozó törvényi előírásokat. A bíró azt is kiemelte, hogy a hivatalnak az új eljárásban a felperesek többi kifogását nem kell figyelembe vennie.A bíróság jelezte, hogy a kifogásolt hivatali határozatot nem állt módjában megváltoztatni, ezért kellett hatályon kívül helyeznie, és a hivatalt új eljárásra utasítani a három elfogadott felperesi érv miatt.

A rezsicsökkentéssel összefüggésben indult eljárás hat felperese az Émász Hálózati Kft., az Elmű Hálózati Kft., az EDF Démász Hálózati Elosztó Kft., az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt., az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. és az E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt. Az elmúlt hetekben hasonló, a rezsicsökkentéssel összefüggő perekben egyes gázszolgáltatók indítványára a bíróság megsemmisítette a MEH vitatott határozatait, és új eljárásra utasította a hivatalt.Március 11-én a parlamentben Orbán Viktor miniszterelnök a bírósági döntést botrányosnak minősítette.

Március 12-én az Országgyűlés megszavazta, március 14-én pedig már életbe is lépett, és folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazható az a törvény, amely szerint az energiaszolgáltatók nem háríthatják át különadókból fakadó többletköltségeiket a fogyasztókra. Aznap a Tigáz DSO Földgázelosztó Kft. elállt az energiahivatal elleni pertől.Március 14-én az Országgyűlés átalakította és rendeletalkotási joggal ruházta fel az energiahivatalt, a kormányoldal szerint erre a rezsicsökkentés megvédése érdekében volt szükség. Bíróságon nem lehet majd megtámadni az energiahivatal rezsicsökkentést érintő döntéseit, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal rendeleteivel szemben már csak az Alkotmánybírósághoz lehet fordulni.