Jandó Zoltán

Más kérdés, hogy magának a döntésnek sok jelentősége már nincs, hiszen a kormányzat időközben saját módján rövidre zárta a vitát, és törvénybe iktatta, hogy az energiacégek nem háríthatják át az év elején kivetett új terheket a fogyasztókra. Az üzenet egyértelmű: lehet próbálkozni kiskapukkal, független szervezetekkel vagy, ahogy mostanában egy másik állami intézmény, a médiahatóság meg szokta fogalmazni, a „jogállami úttal”, ám a végső szót úgyis a kabinet mondja ki.

Persze a miniszterelnök kirohanása és frontális támadása is érthető, ha figyelembe vesszük, hogy a rezsicsökkentés több szempontból is kulcskérdés a kormány számára. Bár a kabinetnek a gazdaságpolitika jövőjéről alkotott elképzeléseit nehéz megfejteni, az bizonyos, hogy azokban valamiért az alacsony jegybanki alapkamat komoly szerepet kap. Márpedig az inflációt – amely megugrásának a veszélye a korábbi MNB-vezetés alatt az irányadó ráta faragása elleni legfőbb érv volt – épp a rezsicsökkentéssel sikerült négy éve először a 3 százalékos célérték alá tolni.

A fogyasztói árindex meredek esése pedig megteremtette a lehetőségét annak, hogy Matolcsy György elnökletének első kamatdöntő ülésén a jegybank monetáris tanácsa történelmi mélypontra vágja a rátát.
Persze korántsem csak a dezinfláció miatt vet be mindent a rezsicsökkentés érdekében a kormány, hiszen az átlag választópolgár viszonylag ritkán böngészi a KSH gyorstájékoztatóit. Ennél sokkal fontosabb érv a kabinet számára, hogy jelenleg úgy fest, valóban nem lesz lehetőség „választási költségvetéssel” kampányolni. Így pedig 
a rezsicsökkentés mellett túl sok fegyverük nem marad 2014 tavaszára.

Nem véletlen, hogy a lépés sikerét egy kommunikációs kampánnyal is igyekeznek megtámogatni, illetve tesztelni. A rezsicsökkentés melletti aláírásgyűjtés (amelynél feltehetőleg csak az „ingyensört mindenkinek” jeligére szervezett hasonló akció lenne sikeresebb) ugyanakkor kicsit Jeórjiosz Papandreu másfél évvel ezelőtti magánakciójára hajaz. Az egykori görög kormányfő egy uniós csúcsról hazatérve döntött úgy, megszavaztatja népét arról, vajon szeretnének-e még egy kis megszorítást. Az egyik nagy különbség a két eset között, hogy míg az azóta mémhőssé vált görög politikus lemondásának ágyazott meg az ötlettel, addig itthon a kormány a 2014-es választási győzelmét készíti elő a miniszterelnök szerint népszavazással felérő aláírásgyűjtéssel.