Ahol elkelne a partnerség

Gyógyászati segédeszközök
Jóbai Zsolt
2013-03-30 15:00
A hírek szerint a kormány 40 stratégiai együtt-működést szándékszik megkötni azokkal a cégekkel, amelyekre hosszú távon számít az ország gazdasági fellendülése érdekében. Nincs közöttük a gyse-ipar, pedig termékei 800 ezer ember életéhez nélkülözhetetlenek.

Kerekes székes szépségek. A fogyatékkal élőknek is joguk van a teljes élethez

Teljes mértékben üdvözlendő a kormányelképzelés, hiszen az ágazatok fellendülése várhatóan munkaerő-bővüléssel jár. Igen ám, de a gazdasági növekedés a tőkeállománytól és a termelékenységtől függ. Ez utóbbit pedig jelentősen befolyásolja a humántőke, melynek egyik rendkívül fontos alkotóeleme az egészség. Ez a nagyobb termelékenységgel, a kvalifikáltabb munkaerő-kínálattal, a magasabb képzettségi szinttel, a több lakossági megtakarítással járul hozzá a gazdasághoz. (Forrás: vega.medinfo.hu)

FUTOTTAK MÉG KATEGÓRIA
Az egészséges ember várhatóan jobban teljesít, nagyobb mértékben terhelhető, mint a betegeskedő. De azt is érdemes kiszámítani, hogy a jó egészségi állapot hogyan csökkenti a táppénzes napok számát, mennyi költséget takarítanak meg a cégek azzal, hogy nem kell pótolniuk a kieső munkaerőt (keresés, betanítás, betanulás). Ezeken a közvetlen, jól mérhető adatokon kívül még figyelembe kell venni azt a közvetett hatást is, amit az egészséges munkaerő utáni kereslet indukál a bérek emelkedésében. Ez természetesen megjelenik majd a fogyasztásban is és így az állam bevételeiben. Az egészséges ember nemcsak többet dolgozik, hanem hatékonyabban is. Ezzel várhatóan több szabadideje marad, amelyet egészségének megőrzésére fordít a saját költségén. Az egészséges életmód következménye a várhatóan hosszabb élettartam, amelyet egyrészt munkában tud eltölteni, amire nagy szüksége van az országnak az öregedő társadalom miatt, másrészt aktív szerepet vállalhat az oktatásban, a képzésben.

Az egészség megőrzésében fontos szerepet töltenek be a gyógyászati segédeszközök (gyse). Ezek – az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) adatai szerint – 800 ezer ember életéhez nélkülözhetetlenek. Az érintett populáció nagysága jelzi a szektor fontosságát. Sokaknak közülük egy minőségi gyse jelenti a munkaképesség vagy az aktív életvitel visszanyerésének egyetlen esélyét. A gyógyászati segédeszközöket gyártó és forgalmazó cégek több ezer embernek adnak munkát, az ezekre az eszközökre kifizetett társadalombiztosítási támogatás nagy része pedig közvetlenül vagy közvetetten visszakerül az állami költségvetésbe.  Ugyanakkor ez az iparág – habár az állami költségvetésben mintegy 50 milliárd forint éves tételt jelent – a még futottak kategóriában van. Miért is mondom ezt?

BERAGADT ÁRAK
A tb-támogatással felírható gyógyászati segédeszközöket – legyen szó mankóról, kerekes székről vagy kötszerekről – szigorú törvényi és miniszteri rendeletek szerint lehet forgalomba hozni, értékesíteni. Az árakat ugyancsak rendelet szabályozza, és ez év májusában „ünnepeljük” annak 10 éves évfordulóját, hogy a tb utoljára felülvizsgálta és rendezte a támogatás alapjául szolgáló árakat. Időközben (2006-ban) még az egészségüggyel foglalkozó egyik salátatörvény tovább szigorított a helyzeten, előírva azt, hogy a tb által megadott – a támogatás alapjául szolgáló – áraktól nem lehet eltérni, azaz kvázi hatósági „árasította” a gyógyászati segédeszközöket. Ilyen módon a forgalmazók nem tudják az árban jogos költségeiket érvényesíteni, holott 2003 óta tetemes többletkiadásokkal kell szembenézniük.

A bér- és működtetési költségek növekedése (gépkocsi-üzemanyag, energiahordozók, inflációs hatás) 180 és 227 százalék között található. Fontos tény az is, hogy egy tavaly készült felmérés alapján a tb-támogatással forgalmazott gyógyászati segédeszközök több mint 90 százaléka importból származik, így a forgalmazók rendkívüli módon ki vannak téve a forintárfolyam ingadozásának. Tehát ugyanabból az árból, amit az eladott termékek után a tb fizet, átlagosan 150-170 százalékkal többet kell fordítani a cég működtetésére az idén, mint 2005-ben. Ugyanakkor elvárás, hogy a betegellátás legyen országos lefedettségű, magas színvonalú és a 21. század technológiai lehetőségeinek megfelelő.

Ez magától értetődően nem lehetséges. Az elmúlt két évben ugyanis tömegével mentek csődbe, zártak be a gyse-kisforgalmazók, küldtek el embereket a kkv-k és vonultak ki a betegalapítványok támogatásából a cégek. Pedig a gyse-ellátás a kkv-kon múlik. Olyan magyar vállalkozásokon, amelyek a betegellátást tekintik fő feladatuknak, sok éve dolgoznak ezen a területen, több ezer embert foglalkoztatnak, vezetőik ismertek gyakorlatilag minden minisztériumi és OEP-es döntéshozó számára. Működésük transzparens.    

AZ EGÉSZSÉG JÓLÉT
Kanyarodjunk ezért vissza a stratégiai együttműködéshez. Ha valahol, akkor ebben az iparágban igazán elkelne egy a kormány által támogatott partnerség, odafigyelés az ágazat egészére és a betegek számához, ellátásuk valós költségeihez igazodó költségvetés. Egy nemrégiben elvégzett brit kutatás fő célkitűzése az volt, hogy felbecsülje a lakosság egészségügyi kiadásait a 2020-as évre. A tanulmány végkövetkeztetése, hogy az egészségügy jövőbeni kiadásai nagymértékben a jelenlegi befektetésektől függnek.

A kutatás megállapításai szerint az egészségügyi kiadások egy részét több tényező befolyásolja. Függ egyrészt a kezelést igénylő betegek költségeitől, attól, hogy az ápolást milyen mértékben tudják biztosítani a családtagok, és milyen mértékben kell szociális munkások segítségét igénybe venni. Befolyásolják továbbá a lakosság folyamatosan változó elvárásai, a földrajzi szétszóródottság, hiszen az alacsony népsűrűségű területeken nehezebb és költségesebb az egészségügyi ellátás biztosítása, így például Svédországban, Finnországban.

A kiadások további csoportja viszont az egészségügyi ellátás kínálatához kapcsolódik. Ezek között van a dolgozók bére, fizetése, a gyógyszerek, kezelések, technológiai és tőkeköltség, melyet a kamatláb befolyásol, a kutatás-fejlesztési kiadás, amelyet az EU törvényhozása határoz meg.

A tanulmány megerősíti azt, amit az Eucomed (Európai Orvostechnikai Ipari Szövetség) nevében már többször bizonyítottunk a magyar egészségügyi döntéshozóknak is, miszerint health = wealth, azaz az egészség = jólét. Nem nehéz ugyanis végiggondolni, hogy a gyógyító egészségügyi rendszer várhatóan csökkenti a jövőbeni ilyen irányú kiadásokat azáltal, hogy mérsékli a lakosságot érintő betegségek terhét. Az egészségügyi rendszerbe való beruházás tehát az egészségbe való befektetés egyik leghatékonyabb módjának tekinthető.

A szerző a Replant Cardo Kft. ügyvezető igazgatója