A környezetvédelmi tárca által készíttetett tanulmány szerzői megállapították, hogy 2004 és 2010 között a környezetszennyezés okozta kár több mint a duplájára emelkedett. Emlékeztetnek rá, 2004 volt az az év, amikor a kínai kormány meghirdette a "zöld GDP" projektet, vagyis környezetkímélő növekedés célját.

A GDP-arányos közvetlen veszteséget 2,5 százalékra becsülték 2010-ben, de számításaik szerint amennyiben az ökoszisztémában, így az erdőkben, mocsarakban, legelőkben okozott károkat is figyelembe veszik, mértéke az éves bruttó haza termék 3,5 százalékát is eléri.

A szakértők arra is felhívták a figyelmet, hogy a szennyezés ára gyorsabban növekedett, mint maga a gazdaság. 2010-ben a GDP 10,4 százalékkal bővült éves szinten, míg környezeti ártalmak okozta veszteség 13,7 százalékkal emelkedett.A jelentés nem teljes körű, nem tartalmazza például az embereknél okozott egészségkárosodás kezelésének anyagi vonzatait, továbbá egyes térségekből hiányoztak a szükséges adatok.

Megfigyelők szerint a helyi, tartományi, városi kormányzati vezetők nem szívesen vesznek tudomást az effajta kutatások eredményeiről, mivel árnyékot vetnek az adott térség gazdasági fejlődésének statisztikáira. A dokumentum közzé tételét állítólag meg is ritkították, dacára annak, hogy a számításokat évente elkészítik.

A szakemberek még megállapították, 2010-ben csaknem 560 milliárd jüanra (90 milliárd dollár) lett volna szükség ahhoz, hogy a környezetben keletkezett károkat közömbösítsék, csaknem a duplájára a hat évvel korábbi összegnek.Egy másik - 2006-ban kiadott, szintén kormányzati jelentésből kiderült, hogy 600 kínai városban évente körülbelül 358 ezer korai halálozás oka a levegőszennyeződés.

Az ezekkel összefüggő becsült egészségügyi ellátás költsége akkor megközelítette a 153 milliárd jüant (24,6 milliárd dollár). A Világbank 2007-ben a GDP 4,3 százalékára tette a levegő- és vízszennyezés okozta betegségek kórházi költségeit Kínában.A legutóbb közzé tett jelentés készítői összefoglalóként megállapítják, hogy a napjainkban használt számítási módszerek nem adnak pontos képet a források felhasználásának költségekben és a környezet állapotában megmutatkozó következményeiről, ezért az ország publikált gazdasági eredményei túlzóak.