Nyilatkozatháborút és adatvédelmi vizsgálatot indított el az Együtt 2014 - Párbeszéd Magyarországért Választási Szövetség Facebook-on (FB) indított adatgyűjtése idén márciusban. Az adatvédelmi ombudsmanhoz érkezett állampolgári bejelentés megkérdőjelezte az akció jogszerűségét. Az adatvédelmi ombudsman állásfoglalása azóta már megnyugtatta a kedélyeket: nem törvénytelen a módszerük, de bizonyos pontosításokra, különösen a beleegyező nyilatkozat tekintetében, szükség van. Ám a példa jól mutatja, a közösségi média fontos szereplője lesz a következő választásoknak.

A közösségi médiában folyó politikai kommunikáció sem tér el az eddig ismertektől: egy ideig közösség- és márkaépítés folyik, majd egy ponton ezeket az értékeket át kell konvertálni bizalommá és szavazatokká. Így dől el, ki hogyan végezte a munkáját. A médium másik sajátossága, hogy „gyorsan felejt", így bátran lehet rajta kísérletezni. Újdonság az is, hogy a képmegosztás egyszerűsége óta a mém-szerű vizuális üzenetek uralják a FB-ot. A Milla itt terjesztett egyik képe például, amelyen a 2006-os tüntetőket és a Fidesz-székház 2013-as elfoglalóit vetette össze, félmillió embert ért el. Ebből azonban nem lehet messzemenő következtetéseket levonni - figyelmeztet Boros Tamás, a politikai kommunikációval foglalkozó Policy Solutions igazgatója.

Nem csak az anyagiak hiánya késztethet egy pártot a közösségi média intenzív használatára. Már a 2010-es választásokon is erős jelenléte volt ezeken a csatornákon a Jobbiknak; s a hagyományos médiából sokszor kiszoruló szélsőjobb-pártnak manapság is ez az erőssége. Külföldön egyébként nem ritka, hogy a kommentelőknek pénzt fizetnek munkájukért a pártok vagy politikusok, az általunk megkérdezett kommunikátorok szerint ez Magyarországon legfeljebb kampányidőszakban valószínű.

További részletek a Figyelő 2013/14-es lapszámban olvashatók!