Vajon mit éreztek a szlovén betétesek, amikor Jeroen Dijsselbloem, az Eurócsoport elnöke egy interjúban elejtette, hogy a ciprusi bankválság kezelése akár minta is lehet a jövőben? Egyesek nem csodálkoztak volna azon, ha a veszélyzónában lévő Szlovénia betétesei a nyilatkozat hallatán gyorsan biztonságba helyezték volna a pénzüket. Pánikra szerencsére semmi ok, mert a ciprusi kisbetétesek megtakarításaihoz nem nyúl hozzá a nemzetközi trojka és a ciprusi kormány megállapodása.

A pénzügyi mentőcsomag azonban így is régi tabukat döntöget. Mindenekelőtt azzal, hogy a válságkezelés kezdete óta először az adófizetők helyett a bankok részvényeseinek, hitelezőinek és a 100 ezer euró feletti bankbetétek tulajdonosainak kell a zsebükbe nyúlniuk a tönk szélére jutott bankszektor szanálásához. Ez 180 fokos fordulat az ír recepthez és az eddig alkalmazott megoldásokhoz képest. Írország éves GDP-jének 40 százalékát fordította a bankok megmentésére. A borsos számlát az utolsó centig az adófizetők állták, mégpedig azért, mert a döntéshozók a továbbgyűrűzéstől tartva nem mertek ujjat húzni a befektetőkkel.

Az ez idő szerint utolsó eurózónás mentőcsomag azért is szakítás a múlttal, mert megdőlt az a tétel, hogy a rendszer működése szempontjából fontos nagybankokat nem lehet veszni hagyni. A szigetország második legnagyobb bankja, a Laiki az élő példa arra, hogy már ez sem lehetetlen. A hitelintézetre bezárás vár, miután a kisbetétesek számláit átviszik a Bank of Cyprus-hoz. A 100 ezer euró fölötti betéteket viszont befagyasztják és részben ebből finanszírozzák majd a bankszektor szerkezetátalakítását. Egyes hírek szerint a nagybetétesek így megtakarításuk akár 80 százalékát is elbukhatják.

KASZINÓGAZDASÁG
Először fordul elő az is, hogy a valutaövezet egyik tagországában a hatóságok a tőke áramlásának korlátozására kényszerülnek. Hasonlóra az utóbbi években csak az EU-n kívül, Izlandon került sor. A lépés ugyanakkor nem mentes a kockázatoktól, hiszen akadályozza a gazdasági tevékenységet és a növekedést.

A ciprusi válságrendezés azért is rendhagyó, mert egyszer és mindenkorra véget vet egy, az országnak hosszú időn keresztül busás bevételeket hozó, de rendkívül kockázatos üzleti modellnek, amit Pierre Moscovici francia pénzügyminiszter „kaszinógazdaságnak" nevez. Az átlagnál jóval alacsonyabb adók és magasabb banki kamatok tömegével csábítottak külföldi, elsősorban orosz befektetőket az offshore paradicsomba. Ennek nagy része volt abban, hogy a bankszektor eszközállománya hétszer-nyolcszor nagyobb lett az ország éves GDP-jénél. Amibe aztán bele is rokkant, amikor az adósságleírás során a ciprusi hitelintézetek 4 milliárd eurót buktak a görög államkötvényeken.

További részletek a Figyelő 2013/14-es számában!