Bár továbbra is tapasztalható berzenkedés a regisztráció és a hozzájárulás fizetése miatt, ám jóval kisebb mértékű, mint tavaly, az induláskor volt - erősítették meg a Figyelőnek több területi kamaránál. A vállalkozók továbbra is értetlenkednek, mi szükség az újabb adatszolgáltatásra, hiszen a cégnyilvántartásban, s az egyéni vállalkozókról vezetett adatbázisban szerepelnek, az 5 ezer forintos regisztrációs díjat pedig „sarcnak" tartják. A kamarák jelzése szerint sokan azt gondolták, elég volt a hozzájárulást tavaly megfizetni, idén már nem kell, meglepetéssel konstatálták. hogy évenként, újra és újra le kell róni.

A tavalyi regisztrációs díjból országos szinten 2,35 milliárd forint bevétele származott a kamaráknak - mondta el a Figyelőnek Dunai Péter, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára, ami a rendelkezésre álló források 23,5 százalékát jelenti. Ebből elsődlegesen informatikai fejlesztéseket hajtottak végre, illetve általános gazdasági, partnerközvetítési és pályázatfigyelési tanácsadási szolgáltatást nyújtanak. Értékelése szerint a 2011-ben a regisztrációról hozott törvény betöltötte a célját, folyamatosan tisztul a kép, transzparensebb lett a gazdasági társaságok és egyéni vállalkozók köre.

A főtitkár úgy vélekedett, nemcsak az idei esztendő, hanem a következő, sőt, az azt követő is rámegy arra, hogy kiszűrjék a rejtőzködő, nem működő fantomcégeket. Az „átvilágítás" nagyon is ráfér a gazdasági szereplőkre, az építőiparban a lánctartozások miatt elengedhetetlen a kivitelező cégek „priorálása", ezért évek óta él a regisztráció, s a gazdaság fehérítésében van jelentős szerepe. „A kamaránál vezetett nyilvántartásban utána lehet nézni az üzleti partnernek, hogy rendelkezik-e megfelelő eszközparkkal, munkaerővel vagy csak „táskás vállalkozó, aki tovább akarja passzolni a megrendelést másoknak"- ecsetelte Dunai Péter az adatszolgáltatás jelentőségét.

További részletek a Figyelő e heti számában.