Egy bevásárlóközpontban 2007 elején három alkalommal öt-ötmillió forint készpénzt kapott kölcsön egy vagyontalan személy egy villanyszereléssel foglalkozó, súlyos fizetési problémák alatt nyögő vállalkozástól. A kis cég ezután nem sokkal hatalmas adósságokat hátrahagyó felszámolásba ment, de ami még meglepőbb: a háromból az utóbbi két állítólagos pénzátadás idején a kölcsönvevő az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet intenzív osztályán feküdt mozgásképtelen állapotban, majd nem sokkal később elhunyt. Ezenfelül bizonyítást nyert, hogy a kölcsönszerződést biztosan nem ő írta alá. A Fővárosi Bíróság, illetve a Fővárosi Ítélőtábla ilyen előzmények és röpke három év után megállapította, hogy nemcsak az ügyvezetők voltak tevőlegesen felelősek a vagyonkimentésben, hanem a se nem tag, se nem tisztségviselő „árnyékvezető" is.

A történet csak egy a közül a hatvan per közül, amelyet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) hatalmas adótartozásainak behajtása végett indított tavaly. Ezek lényege, hogy a már megszűnt vállalkozások régebbi vezetőinek egyéni felelősségét is megpróbálják megállapítani, és nemcsak a cégek vezetőinek, hanem tevőlegesen közreható tulajdonosainak felelősségét is bebizonyítani, őket akár magánvagyonuk erejéig is fizetésre kötelezni.

A dolog hátterében az áll, hogy a múlt év végén nem kevesebb mint 97 271 nem működő gazdálkodó szervezet tartozott a NAV-nak összesen majd 1410 milliárd forinttal. Linczmayer Szilvia, a NAV szóvivője elmondta: korábban főként a szerződések színlelt voltának megállapítását kérte a bíróságoktól az adóhatóság, de a korábbi, eltűnt, fantomizálódott vezetők mögöttes anyagi felelősségét kevéssé tudták bizonyítani. Jogi szabályozás hiányában korábban azon cégvezetők is könnyebben kibújhattak a tényleges anyagi felelősségre vonás alól, akik egyszerűen csak úgy irányították a cégüket, hogy semmibe vették hitelezőik érdekeit. A bevezetőben részletezett próbaper azonban megmutatta, igenis lehetőség van a társaságok ügyvezetését fizetésre szorítani, akár akkor is, ha a cégben már nincs vagyon. Persze csak akkor, ha a vagyonmentés jogilag felróható módon történt. Ugyanakkor volt olyan cégvezető, amely a NAV-per hírére inkább megegyezést kezdeményezett a hatósággal, hogy elkerülje az eljárást - tette hozzá a szóvivő.

Egy kft. vagy rt. esetében a tagok felelőssége általában korlátozott, az ügyvezető pedig személyes vagyonával nem felel a vállalkozás tartozásaiért. Mégis lehet ennek az alaphelyzetnek ellentmondó eset. Bóné László cégjogban is járatos ügyvéd, a Bóné Ügyvédi Iroda tulajdonosa arra hívja fel a figyelmet, hogy a gazdasági társaságokról szóló törvény (Gt.) általános szabályai szerint, ha a társaság a tartozásait várhatóan nem tudja határidőben teljesíteni, akkor a cégvezetőnek már nem a vállalkozás, hanem a hitelezők érdekeit kell szem előtt tartania. Ilyen helyzetben az ügyvezetőnek elsősorban arra kell törekednie, hogy a tartozások - például beszállítók és a NAV felé - rendezve legyenek, nem arra, hogy a vállalkozás túlélését biztosítsa.

 

További részletek, például a cégtemetők helyzete, a Figyelő 2013/14-ik számában.