Nyomozós, doktoros, háborús, helyzetkomikusos, ügyvédes. Ezen témákat vagy éppen az olajból szerzett gazdagságot és az ehhez szinte kötelezően társuló ármánykodást bemutató amerikai tévésorozatok az utóbbi évtizedekben világszerte az egyik legnépszerűbb kulturális termékké váltak.
Budapesttől Bangkokig mindenki ismeri Horatio Caine hadnagy, a Miami helyszínelők vezetőjének védjeggyé vált mozdulatát, mellyel az epizódok elején a bűntény helyszínén állva hanyagul leveszi a napszemüvegét. Ezek után a nyomozásban kevésbé jártas nézők kedvéért megállapítja az egyébként egyértelműt, hogy itt bizony gyilkosság történt. A Miami helyszínelők forgatása tavaly megszűnt. És talán már nem lesz soha többé olyan széria, melyben minden karakter rendkívül szép és fitt, kivéve persze a gonoszokat, akik rendre csúnyák, a Vegasban és New Yorkban játszódó testvérsorozatokban a kollégák továbbra is töretlen sikerrel nyomoznak.
A gyógyítás frontján a Grace Klinika sikeresen továbbvitte a Vészhelyzet hagyományait, a kellő elszántsággal küzdő, de már sokkal szerelmesebb doktorok nem ismernek reménytelen esetet, bárkit képesek visszahozni az élők sorába. Az etalonnak számító, 20 perces kategóriába tartozó, a társadalmi problémákat könnyedséggel tárgyaló Jóbarátokat időközben felváltotta az Így jártam anyátokkal, tehát a sitcomrajongók is megnyugodhatnak. Ezek a sorozatok természetesen semmilyen rokonságot nem mutatnak az alacsony költségen előállított dél-amerikai szappanoperákkal. Az utóbbiakban ugyanis a nézők által könnyen azonosítható, a színészek arcára írt kitörő és giccses érzelmek, illetve csupán a látvány uralkodik.
A négy legnagyobb amerikai tévéhálózat, az ABC, az NBC, a CBS és a Fox a minél nagyobb nézettségért csatába küldött szériáinak tematikája széles regiszteren mozog. Ezek között vannak a nálunk még kevésbé népszerű jogi sorozatok is, melyeket kimagasló színészi játék, összetett, több szálon futó cselekmény és a narráció jellegéből fakadó feszültség jellemez. Az elbeszélt történetekből a néző gyorsan megtanulhat néhány jogi szófordulatot, de akár jogszabályt is, illetve azt, hogy ügyvédje nélkül nem szabad vallomást tennie.
A minőségi, jogi, marketinges vagy éppen politikai sorozatok megjelenését az eredményezte, hogy a 90-es évek második felétől az USA-ban a nézettségi adatok kimutatták, a nézőket hosszú távon az ellaposodott történetű és sablonos színészi játékú sorozatok már nehezen tudták lekötni. Ebbe az űrbe nyomultak be a nálunk a mai napig műsoron tartott realityk. A nevével ellentétben minimális valóságalapú és előre megírt forgatókönyves műfaj gyorsan a közönség kedvencé vált, a filmstúdiók és a kritikusok nagy bánatára. Ekkor honosodott meg például a jogi reality genréje is, melyet Magyarországon is vetítettek, sőt honosítottak is.
A csatornáknak végül a 2000-es évek elején dönteniük kellett, maradjanak a közhiedelemmel ellentétben alacsony profitot hozó, a valóságot utánzó műsoroknál, vagy kezdjenek minőségi, filmszínészeket is felvonultató sorozatok gyártásába. Az utóbbi költséges és kockázatos, de végül sikeres megoldásnak bizonyult. Hogy fenntartsák a nézettséget, az epizódokat egy az egész éven átívelő történetre fűzték, ezzel megjelent az évad fogalma, és számos filmszínészt is megnyertek a produkcióiknak.
A magyar csatornák ritkábban tűzik műsorukra és általában akkor is pár év késéssel az olyan, alapvetőn szűk érdeklődésre számot tartó sorozatokat, melyek cselekménye a politika vagy a jog területén játszódik. Az előbbi alól talán kivétel az Elnök emberei, melyet a magyar nézők is láthattak. Nálunk a számunkra kissé idegen amerikai kulturális és társadalmi kontextus miatt a jogi szériák kevésbé váltak népszerűvé, és a délutáni időpontokba vagy tematikus, sorozatokra specializálódott csatornákra szorultak. Az USA-ban azonban, ahol szinte mindenki pereskedett már az életében, továbbra is gyakran a főműsoridőt uralják. Az elmúlt évek amerikai televíziózását alapvetően négy jogi széria határozta meg, közülük hármat a magyar nézők is követhetnek.
Boston LegalA világszerte nagy sikert aratott az USA-ban 2004 és 2008 között sugárzott sorozatot idén februártól adja a magyar köztévé Jogi játszmák néven. Az 5 évadot megélt, évenként változó epizódszámú széria a bostoni Crane, Poole & Schmidt ügyvédi iroda rendkívül széles skálán mozgó jogi eseteit mutatja be. Az elsőre gyakran komikusnak tűnő ügyek mögött azonban általában valamilyen súlyos etikai vagy társadalmi probléma húzódik meg. Az ügyvédek ugyanúgy képviselik az állásából kirúgott nőimitátor Mikulást, az amerikai kormányt egy vérengzés megakadályozásának elmulasztása miatt perelő afrikai üzletembert, a sikeres, de súlyos hibát elkövető plasztikai sebészt és a feketepiacon maga számára tüdőt vásárló milliomost. A sorozat reflektál a valóságra is, záró epizódjában például a fennmaradás érdekében kínai tőkét vonnak be az iroda megmentésére, így a cégnévben szereplő Crane nevet a hasonlóan csengő, de immár kínai Changre változtatják.
A folyamatos feszültség és humor forrása a fiatal, demokrata, az etikai elveihez végsőkig ragaszkodó ügyvéd, Alan Shore és idős mentora, Denny Crane szakmai-baráti viszonya. Az idillről és békességről pedig a valamennyi epizódot lezáró, az iroda teraszán zajló közös szivarozás és a világ dolgairól való filozofálás gondoskodik. Az öt Emmy- és egy Golden Globe-díjat nyert sorozatot a fordulatos cselekmény és az általában tabunak számító témák tárgyalása mellett a kitűnő színészi teljesítményt nyújtó William Shatner, James Spader és Christian Clemenson teszi egésszé és értékessé.
The Good WifeA Férjem védelmében nem ismeretlen a magyar nézők előtt. A díjak szempontjából messzemenően legsikeresebb jogi sorozat, már az első három évadban összesen 21 Emmy-díjra jelölt széria magyar sugárzása szinkronban van az amerikaiéval. Az egyes epizódok, melyekben egy sikeres chicagói iroda ügyvédei rendkívül széles skálán mozgó klientúrát képviselnek, valójában az évadokon is átívelő szakmai-személyes történeti szálra vannak felfűzve.
A főszereplő, Alicia Florrick 12 év főanyaság után kényszerből visszatér a jog világába. Férjét, az egykor rendkívül népszerű főügyészt ugyanis korrupció vádjával csukták le. Hogy a személyes történetekben is fennmaradjon a feszültség, törvénytelen cselekedeteire egy szex skandaluma után derült fény, ami alaposan felforgatja a főszereplő világát, és külső körülményei is megváltoznak. A mérnöki pontossággal karbantartott pázsittal és minden földi jóval ellátott külvárosi házából hirtelen egy szűkös lakásba kell költöznie két gyermekével. Így a főszereplőnek, miközben halálraítéltekért, megvádolt orvosokért, gyilkos rocksztárokért, meghalni vagy éppen élni kívánó betegekért küzd foggal-körömmel, a magánélete rendbetételén is fáradoznia kell.
A sorozatnak egyértelműek az áthallásai a Bill Clinton-esettel, és kitekint a modern médiajelenségekre is, a két gyerek például a YouTube-on fedezi fel az édesapjukat lebuktató home videót, illetve fontos szerephez jutnak a látszólag jelentéktelen Twitter-üzenetek is.
Harry’s Law A sorozat egy új műfaj, a dráma és a komédia elemeit ötvöző dramedy jellegzetes megtestesítője. Főszereplője Harriet Harry Corn, aki egy nap úgy dönt, felhagy jól fizetett, de számára már semmilyen kihívást sem jelentő szabadalmi jogi praxisával, és Cincinnati bandák által uralt külvárosának egy lerobbant cipőboltjában ver tanyát, egyszerre működtetve ügyvédi irodát és cipőboltot. Kezdetben a környék gyakran zűrös lakóit képviseli, általában pro bono, de ahogy csatlakozik hozzá Thomas Tommy Jefferson sztárügyvéd, aki önmagáról egyes szám harmadik személyben beszél, mind komolyabb ügyeket vállal el. Ilyen például a dohányipar elleni per, az italüzletet kirabló hajléktalan vagy a mind komolyabb társadalmi problémát képviselő internetes erőszakoskodó középiskolás képviselete. A látszólag komikus helyzetek mögött a nálunk is jelen lévő és megoldatlan társadalmi kérdések húzódnak. A sorozat sikeréhez hozzájárul, hogy Harry karakterét a többszörös Emmy-díj-jelölt Kathy Bates alakítja.
Damages A hatalom hálójában valamennyi évada hosszú, mégis nem lineáris történeti ívre van felfűzve, és alapvetően abban különbözik a fent bemutatott sorozatoktól, hogy mindig egy súlyos bűntény húzódik meg a háttérben, innen a feszültség is, de erről a főszereplőt játszó Glenn Close is gondoskodik. Karaktere kiszámíthatatlan, sikeres ügyvédi irodája vezetőjeként szomjazza a hatalmat, időnként kegyet gyakorol, de ha szükségét érzi, bármilyen eszközhöz folyamodik. A másik főszereplő, Ellen Parsons neki dolgozik először egy hatalmas sikkasztási ügyön, miközben saját személyes tragédiájának okai után is nyomoz. A nézők itt több betekintést kaphatnak fiktív óriásvállalatok sáros vezetői ellen folytatott nyomozásba, és kevesebbet a tárgyalótermek világába. A többszörös Emmy-díjas Hatalom hálójában egyszerre jogi dráma és thriller, mely remekül bemutatja azt a veretes metaforát, amit egyébként már eleve tudunk: a hatalomról nehéz lemondani.