Az elsőben kedvezményes hiteleket kaphatnak a kis- és középvállalatok. A második pillér alapján megszabadulhatnak devizahiteleiktől, míg a harmadik pillér a rövid lejáratú külső adósságot van hivatva csökkenteni, s ezzel párhuzamosan ezer milliárd forinttal csökkenne a jegybanknál kéthetes betétben pihenő állomány is. Az első két konstrukcióban 250-250 milliárd forint áll rendelkezésre.

Suppan Gergely, a Takarékban szenior elemzője értékelése szerint a program mérete korlátozott, így nem fokozza jelentősen a stabilitási kockázatokat. A fékezett habzású csomagnak így ugyanakkor a növekedést elősegítő hatása se nagyon lesz, holott ez lett volna a célja. „Nem várható markáns fordulat a beruházások terén" - fogalmazott a közgazdász.

A hitelprogram ugyan néhány vállalkozást ösztönözhet erőteljesebb beruházási tevékenységre, az érdemi fordulathoz viszont a keresleti oldal élénkülése is szükséges lenne.

A bankoknak jól jöhet a pakk, mert a kkv-k alacsonyabb adósságszolgálati terhei miatt javulhat hitelportfóliójuk minősége. A kamatterhek csökkenése pedig a kkv-k versenyképességét javíthatja. Nagy kérdés azonban, hogy a mostanság gyengélkedő forint mellett érdemes-e a szektornak devizahiteleit forintra váltani.

A Takarékbank becslései szerint a rövid lejáratú adósság csökkentése és a deviza tartalékok legfeljebb 4 milliárd euróval való csökkentése 30-40 milliárd forinttal csökkentheti az MNB költségeit. A jegybank része az államháztartásnak, így a költségvetésre és az államadósságra gyakorolt hatás is kedvező lehet.

A piac nagyon tartott attól, hogy az MNB adminisztratív módon, mennyiségi korlát bevezetésével csökkenti a kéthetes betét állományát. Megnyugtató, hogy a jegybank nem hozott egy ilyen, igencsak kockázatosnak minősíthető döntést. Elemzői vélemények szerint ha ez megtörtént volna, akkor a kéthetes betétből kiszoruló pénz vagy rövid állampapírokban keresett volna menedéket - ezzel keresztbe verte volna az ÁKK adósság-futamidő hosszabbítási terveit - vagy az MNB overnight konstrukciójába áramlott volna. Ennek kamat alacsonyabb, mint a kéthetes betété, így a bankok veszteségeket szenvedtek volna el, s feltehetően ezt át is hárították volna ügyfeleikre.

Lássuk a pillérek részleteit a jegybank közleménye alapján!

I. pillér: Az MNB a hitelintézetek bevonásával átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségben, kedvezményes kamatozású refinanszírozási hitelt nyújt a kereskedelmi bankoknak. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%. A programban részt venni kívánó hitelintézeteknek a kedvezményes kamatozású jegybanki hitelt fix feláron kell a kkv-k számára tovább adni, amelynek felára maximum 2% lehet. Ennek eléréséhez szükség lehet garanciaprogramok igénybevételére is. Erről és a program további részleteiről az MNB tárgyalást kezdeményez a hitelintézetekkel. Az MNB célja, hogy a kedvezményes hitelek kizárólag azokban az ágazatokban és azokat a kis- és középvállalati adósokat érjék el, amelyek egészséges üzleti modellel rendelkeznek és növekedni szeretnének.

II. pillér: Az MNB - szintén a hitelintézetek bevonásával - átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségű, kedvezményes refinanszírozási hitelt kíván folyósítani kkv adósok fennálló devizahiteleinek forintra konvertálásához. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%, a mximális felár szintén 2%. Annak érdekében, hogy az érintett devizahitelek forintra konvertálása ne okozzon volatilitást a forint árfolyamában, a jegybank a végtörlesztés esetén alkalmazott eljárást követi: a hitelek devizakonverziójához a hitelintézetek számára devizát bocsát rendelkezésre piaci áron a devizatartalék terhére annak feltételével, hogy a hitelintézetek vállalják, hogy abból a rövid lejáratú külföldi forrásaikat fizetik vissza. Így az ország rövid devizatartozásai és devizatartaléka ugyanolyan mértékben csökkennek, vagyis Magyarország devizatartalék-megfelelése változatlan marad.

III. pillér: Az MNB a Kormánnyal és a hitelintézetekkel közösen programot dolgoz ki a gazdaság sérülékenységének csökkentésére. A program az ország rövid külső adósságának 1000 milliárd forintos csökkenését célozza meg, ami - az eddig is alkalmazott szabályoknak megfelelő módon - mérsékli a jegybank devizatartalék-igényét. Ezzel párhuzamosan a kéthetes MNB-kötvény állománya - a jegybank elsődleges célja és a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül - 3600 milliárd forintra csökken. A program során a tartalék-megfelelést az biztosítja, hogy az MNB devizaeszközének felhasználása és az egy éven belül lejáró külföldi adósság azonos mértékben csökken. A program során egyúttal az ország bruttó külső adóssága is mérséklődne.