Kiszámítható ígéret

A szerkesztő álláspontja
Kamasz Melinda
2013-04-11 09:00
Az Európai Unió egy készülő direktívája szerint bankcsőd esetén hozzá lehetne nyúlni a 100 ezer euró feletti megtakarításokhoz. Bár a nyilatkozat hirtelen óriási port vert fel, a tény az, hogy az unióban jelenleg is 100 ezer euró a garancia bankcsőd esetére. Nálunk is így van ez. Az újdonság az, hogy az európai bankuniós tervekkel kapcsolatos direktívában sorrendet akarnak felállítani. Bankcsőd esetén először a részvényesek, aztán a kötvényesek, majd a nem biztosított betétesek fizetik a révészt.
Az első ellenállás után már megengedőbbek lettek a reakciók. Nagybankok vezetői elfogadhatónak tartották az intézkedést, ha erről egységes álláspont születik. A hangsúly tehát a kiszámíthatóságon, az egységes gyakorlaton, a koordinált kezelésen van. Kár volt például Cipruson belengetni, hogy a 100 ezer euró alatti, egyébként biztosított betétekhez is hozzányúlnak. Ezzel jelentős tömegeket küldtek az utcára, mint később kiderült, feleslegesen. 

Tény ugyanakkor, hogy egy bankcsőd nagybetétesekre való áthárításának deklarálása akár meg is mozgathatná a piacokat. Ciprus óta a hitelintézetek napi szinten figyelik a globális betétáramlást, állítólag egyelőre nem találtak az EU-ból való kivonásra utaló jeleket. Abszolút biztonságot nyújtó, ugyanakkor kedvező adózású, anonim és maximális hozam elvárását teljesítő ország már nincs. A befektetőket az utóbbi időben ért veszteségek, a spanyol, az ír, a görög kötvényleírások és a ciprusi nagybetétek nagy részének elvesztése, a titkos bankszámlákat vezető országokra nehezedő nemzetközi nyomás, egyes nagybefektetők neveinek kipellengérezése most abba az irányba tolja a jelentős pénzek felett rendelkezőket, hogy jobb óvatosnak lenni. Az első a kiszámíthatóság, a stabilitás.

Magyarországon is az új nemzetgazdasági miniszter, helyesen, elsődleges céljai közé tette a stabilitást. Az EU nagybetéteket érintő tervével kapcsolatban ezért egy tv-interjúban úgy vélte – valószínűleg a magyar helyzetet befolyásoló esetleges negatív hatásai miatt –, hogy a tervezetnek nagyon rossz az üzenete, és a magyar kormány soha nem készült ilyen lépésre. Két kérdéssel később azonban már úgy nyilatkozott: az, hogy a magyar magánnyugdíj-megtakarításokat az esetlegesen létrejövő egyéni nyugdíjszámlákon majd nem írják jóvá, szakmailag indokolható. Persze hogy indokolható, hiszen minek az egyéni számlavezetés, ha úgyis felosztó-kirovó a rendszer, vagyis a jelenlegi befizetés a mostani nyugdíjat fedezi, nem a jövőbeli sajátot.

2010-ben maga a miniszterelnök tett politikai nyilatkozatot arról, hogy garantálni kell az egyéni számlát és annak értékállóságát. Az átlépések – talán ennek hatására is – megtörténtek, a 3000 milliárd forint nagy része bekerült a rendszerbe, elköltötték. Bár a nyugdíjszámlák kapcsán most elfogadott szabályozás nem erre ad felhatalmazást, Rogán Antal frakcióvezető év végéig visszamenőlegesen feltöltött egyéni számlákat ígér.
Kiszámíthatóság tekintetében tehát még van hová fejlődnünk. Ígéretekben viszont talán már nem kellene.