Egyes vállalkozásokat ugyan ösztönözhet beruházásra, valamint az alacsonyabb tőkeköltség miatt növekedhet a pozitív megtérülésű projektek száma. A beruházások érdemi fordulatához azonban a keresleti oldal javulása is szükséges. A külső, illetve belső kereslet élénkülése esetén a program valóban hozzájárulhat a beruházások élénküléséhez, így tulajdonképpen inkább katalizátorszerepe lehet. A program ugyanakkor mégis hozzájárulhat ahhoz, hogy eddig elhalasztott beruházások megvalósuljanak, valamint olyan beruházások, amelyek a kapacitások növelése helyett a termelékenység, hatékonyság növelését célozzák, hozzájárulva a versenyképesség és a vállalati hozzáadott érték növeléséhez. Ez közvetve – például az importigény csökkenésén és így a nettó export javulásán keresztül – szintén kissé javíthat a növekedési kilátásokon. 

Kérdés, hogy a kedvezményes hitellehetőség valóban új kihelyezésekhez vagy meglevő, de drágább hitelek kiváltásához járul-e hozzá. Valószínűleg mindkettőre akadna majd példa. Mindenesetre a kkv-k alacsonyabb adósságszolgálati terhei miatt javulhat a bankok hitelportfóliójának minősége, a programban részt vevő kkv-k fizetési képessége, a csökkenő kamatterhek pedig középtávon javíthatják az érintett vállalkozások versenyképességét, illetve a felszabaduló cash flow hatására elősegíthetik a későbbi beruházási szándékokat. A javuló hitelportfóliók csökkenthetik a hazai bankok kockázati felárát, bár ennek mértékét még korai megbecsülni. Kérdéses ugyanakkor, hogy a jelenlegi gyenge forintárfolyam mellett megéri-e forintra váltani a devizahiteleket. 

A bankok maximálisan 2 százalékos kamatmarzsot realizálhatnak a program során. Ezért felmerülhet a kérdés, hogy a pénzintézeteknek megéri-e a programban való részvétel, ugyanis a vállalati kockázati felárak jellemzően ennél magasabbak. Ennél alacsonyabb felárat csak a legjobb minősítésű ügyfelek tudnak elérni. Éppen ezért a bankok érdekeltek lesznek abban, ami egyébként a program célja is, hogy a kedvezményes hitelek megfelelően célzottak legyenek, azon ágazatok és kkv-adósok felé irányulva, amelyek megvalósítható üzleti modellel rendelkeznek. A kockázati felár behatároltsága miatt a bankok – ismerve az alacsony kockázatvállalási hajlandóságot – feltehetően a legjobb minősítésű ügyfeleknek ajánlhatják fel a programban való részvételt.

Az ország rövid lejáratú külső adósságának csökkenése, valamint a devizatartalékok mérsékelt leépítésével párhuzamosan csökkenő kéthetes betétállomány hatására közel 50 milliárd forinttal mérséklődhetnek az MNB kamatkiadásai, míg 10-20 milliárddal a bevételei. Így összességében 30-40 milliárd forinttal csökkenhet a jegybank vesztesége, végső soron az államháztartás hiánya. Mindez hozzájárulhat a költségvetési és államadósság-pálya fenntarthatóságához, kismértékben mérsékelve az ország kockázati felárát is. Lényeges, hogy nem kerül sor a kéthetes kötvényállomány adminisztrációs korlátozására, mivel ez a devizatartalékokkal együtt automatikusan csökken.

Emellett a devizatartalékok leépítése során a jelenlegi 300 forint körüli euróárfolyam mellett az MNB mintegy 75-100 milliárd forintnyi árfolyamnyereséget is realizálhat, mivel a jegybank az euró bekerülési árát 270–275 forinton tartja nyilván. A devizatartalékok alakulására ugyanakkor az EU-transzferek MNB-nél történő átváltása továbbra is pozitív hatással van, és ez növeli a jegybank mozgásterét a devizatartalékok csökkentése során.

A szerző a TakarékBank szenior elemzője