Belvárosi patika. Újra a régi fényükben ragyognának

Örömmel vegyes félelem – ez jellemzi manapság a gyógyszerészeket. Csakúgy, mint az 1990-es években meghirdetett patikaprivatizáció idején. Akkor az ötvenes években államosított gyógyszertárak magánkézbe adása kezdődött el, ám a felvehető japán és német hitelek ellenére a patikusoknak sok esetben befektetőkkel kellett összeállniuk. Egy 2011-es törvénymódosítás alapján most eljött az ideje annak, hogy zsebből vagy kedvezményes hitelkonstrukcióval jövő januárig 25 százaléknál nagyobb, 2017-ig pedig többségi tulajdont szerezzenek a gyógyszertárakban.

A szakértők már letették az illetékes minisztérium asztalára azt a dokumentumot, amelyben patikapénzalap létrehozását javasolják, és úgy tudjuk, hogy az előterjesztésük megnyerte a kormány tetszését, némi kiigazítás van csak hátra. S ha rábólint a kabinet, úgy a gyógyszerészek vagy a kedvezményes hitelkonstrukciót, vagy a Patika tőkeprogramot vehetik igénybe.


HITELVARIÁCIÓK
A gyógyszerészek a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) vállalkozásfejlesztési programja révén a kereskedelmi bankoktól kérhetik a hitelt. Számítások szerint a 9-10 százalékos kamathoz 7 százalékos támogatást nyújtana az állam, így a patikus hitelének kamata a felszámolt egyéb költségekkel 3 százalék körül lenne. Számba véve a gyógyszertárak tulajdonosi összetételét, 10 milliárdra taksálják az igényelhető Patika hitelprogram összegét, vagyis az állami kamattámogatás évenként 700 millió forint lesz. A 10 százalékos önrésszel megszerezhető hitelt üzletrészvásárlásra vagy társasági tőkeemelésre fordíthatják a gyógyszertárak.

Opcionálisan egy év a türelmi idő. Úgy tudjuk, hogy a szakértői testület munkáját keményen egyengette a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) is. A kamara felmérése szerint 2347 közforgalmú (nem kórházi) patika működik hazánkban. Ezek közül 487-ben nem éri el a 25 százalékot a gyógyszerész tulajdoni hányada, további 352-ben pedig 50 százaléknál kisebb. A vidéken működő kispatikák többsége általában az azt fönntartó gyógyszerész tulajdona.

A szakértők a Patika hitelprogram mellett Patika tőkeprogramot kínálnak. Ez utóbbi esetben a gyógyszerész helyett átmenetileg az MFB-hez tartozó Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt. (KvfP Zrt.) szerezné meg a patikák 25, illetve 50 százaléknál nagyobb tulajdonrészét. Ám az adásvételi tárgyaláson kötelezően részt vesz a gyógyszerész is, és a megkötendő szerződésben kedvezményezettként rögzítik az adatait. Regisztrálják azt is, hogy a gyógyszerész a későbbiekben milyen módon, milyen ütemben vásárolja meg a KvfP Zrt.-től a többségi tulajdonrészét.


VAGYONÉRTÉKELÉS
Az adásvételt vagyonfelértékelés előzi meg, ez normál esetben az eladóra és a vevőre tartozik, ám állami támogatásról lévén szó, a közösségi pénzek útját követni kell. Ezért dolgozták ki a vagyonértékelés módszerét, ezzel elkerülhető, hogy a bankok alul- vagy felülértékeljék a patikákat a hitel összegének mérlegelésekor.

Az egyik variáció szerint az értékelésnél az adott gyógyszertár kéthavi nettó forgalma lenne az alap. Ám ez nem a legjobb fundamentum, hiszen a patikai árbevétel az árrés függvénye, és nem mindegy, hogy 14 vagy 7 százalékos árréssel forgalmazható orvosságokat szolgál ki nagyobbrészt az adott gyógyszertár. Igazságosabb lenne, ha az eszközérték és az adózott eredmény együttes mérlegelése alapján értékelnék fel a gyógyszertárakat. Számítások szerint a 25 százaléknál nagyobb tulajdonhányadok eléréséhez átlagosan 8-9 millió, a többségi tulajdonrész megvásárlásához pedig átlagosan 15-17 millió forint hitel szükséges.

Ám a patikák nagyságától függően lényeges az eltérés. Lehetőséget kapnának arra is a gyógyszerészek, hogy a banki kölcsön elbírálása alapján akár már jövőre megvegyék a többségi tulajdont, hiszen a törvény csak azt írja elő, hogy 2014-ben 25, 2017. január 1-jéig pedig 50 százalék fölé kússzon a részesedésük.


A Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke korábban úgy fogalmazott a Figyelőnek: a patikák kezdik kiheverni a 2007-ben bevezetett liberalizáció ökölcsapásait, és az anyagi helyzetük is javult némileg. A liberalizációval ugyanis nemcsak a gyógyszertárakat minősítették le, hanem a patikust is, az a hely vált bolttá, ahol a betegek vagy a hozzátartozóik naponta 670 ezerszer fordulnak meg – mondta Hankó Zoltán. Március elejétől azonban ismét egészségügyi intézményekként működnek, és a gyógyszerészek egészségügyi szolgáltatást végeznek.

Szakértők szerint kedvező, hogy a szükségletalapú patikalétesítés megszüntette az „alapítási lázat”, így az évi 612 milliárd forint körüli gyógyszerforgalom után járó árréstömegen kevesebb patika osztozik, és az adózás szabályainak változása is kedvez számukra. Ám annak ellenére nehéz lesz csökkenteni az utóbbi években felhalmozott veszteségeiket, hogy az idén a gyógyszerészek egészségügyi feladatainak ellátása érdekében a parlament 4,5 milliárddal megtoldotta a patikáknak járó pénzt. Ugyan a 2010 végi 70 milliárdos adósságuk látványosan csökkent, de az előzetes adatok szerint a múlt év végén még mindig 52-55 milliárddal tartoztak a nagykereskedőknek. Ezért fogadják örömmel vegyes félelemmel a kedvezményes hitellel támogatott tulajdonrész-vásárlást.