Nulla kamatozású hitel, a kis- és középvállalatok (kkv) deviza hiteleinek forintosítása, a rövid lejáratú államadósság csökkentése. Irány a gazdasági növekedés! Annyi szűk esztendő után végre beköszönt a kormány gazdaságpolitikáját támogató monetáris politika. Matolcsy György jegybankelnöki kinevezésével immár ennek semmi nem áll útjába, az olcsó hitel majd felpörgeti a belső fogyasztást és beköszönt a bőség korszaka. Ilyesmit vizionálhatott az új jegybanki és a kormányzati vezetés egy része, amikor az MNB nekilátott a növekedési hitel programra elkeresztelt csomag kidolgozásának. Nyilván nem véletlen, hogy a miniszterelnök és a nemzetgazdasági miniszter is üdvözölte a programot, immár egységes a gazdaságpolitika, semmi nem akadályozhatja meg a pannon pumát a nagy ugrásban.

Lapunk egyébként úgy értesült, hogy a programot maga a miniszterelnök sürgette meg, kifogásolta ugyanis, hogy Matolcsy György már mióta ott van új posztján, aztán még sehol a monetáris injekció. Azért a jegybank, amelyből ugyan számos meghatározó ember távozott, mégiscsak megőrzött valamit realitásérzékéből. A központilag megrendelt pakkot erősen fazonírozták.



A Figyelő úgy tudja, hogy a jegybanki hitelprogram bejelentése előtt még az utolsó pillanatban is csiszoltak azon. Így például nem véletlen elszólás volt a jegybankelnöké, amikor a kéthetes betétre mennyisége korlátozást jelentett be, s Lázár János, a miniszterelnökség államtitkára is hasonlóan nyilatkozott. Valóban létezett egy olyan elképzelés, amely a bankok számára limitálta volna, hogy mennyi pénzt helyezhetnek el az MNB kéthetes betétjében, ez azonban szinte az utolsó pillanatban kikerült a pakkból. Matolcsy szavaira el is kezdett gyengülni a forint, ám később, a jegybankelnöki sajtótájékoztatót követő elemzői háttérbeszélgetésen tisztázódott a félreértés. Adminisztratív korlát nem lesz a kéthetes betéten, annak összege a jegybanki tartalék csökkenésével párhuzamosan mérséklődik majd.

Mennyiségi korlátot a kihelyezendő hitelre és a kkv-k deviza terheire szabtak. A két elemre 250-250 milliárd forint van, ez kevés ahhoz, hogy a gazdasági növekedés érdemben beinduljon, viszont ahhoz is, hogy a jegybank túlságosan nagy makrogazdasági kockázatot vállaljon.

További részletek a Figyelő 15-dik számában.