„Alapvető hiba volt 1990-ben atomjaira robbantani az akkori vízszolgáltatói rendszert, amikor csak 33 társaság működött, s egyébként remekül ellátták a feladatukat, nem történik más, mint visszatérünk a kezdetekhez"- magyarázta a Figyelőnek egy vízágazati vezető névtelenséget kérve, mert mint mondta, politikailag rendkívül érzékeny az az átalakulás, ami ma a szektorban zajlik. Magyarországon ma 400 vízmű-cég létezik, ahány szervezet, annyi működési struktúra, s annyiféle tarifa, a szétaprózódott tulajdonosi szerkezet a működési nehézségek mellett jelentősen eltérő szolgáltatásminőséget és fogyasztói árakat eredményez. „Mit szólnának az emberek, ha a Mátra tetején lévő faluban egy kiló kenyér 600 forintba kerülne, míg Szegeden csak kétszáz forint, mert a vízágazatban pontosan ez a helyzet" - fejtegette forrásunk. Kétszer, háromszor annyit fizetnek a víz-és csatorna-díjért azok, akik olyan településen laknak, ahová csak költséges hálózaton keresztül tudják a vizet eljuttatni, mint azok, akik karsztvíz mellett laknak"- magyarázta. Az átlagember keveset tud a vízszolgáltatásról, azt viszont örömmel hallja, hogy a 10 százalékos rezsicsökkentés a víz- és csatornadíjaknál is érvényesül július 1-től. Az erről szóló első híradások megjelenésekor, még múlt ősszel vezető vízügyes szakemberek arra figyelmeztették a kormányt, hogy igen eltérő műszaki, pénzügyi és gazdálkodási feltételek között működnek a szolgáltatók, emiatt beláthatatlan következményei lehetnek a rezsicsökkentésnek. A tavaly megszavazott közműadót például egynegyedük nem is tudja megfizetni, mert kevesebb az árbevételük, mint amennyi vezetékadót kellene a törvény alapján fizetniük. A szaktárcához közelálló névtelenséget kérő informátorunk megerősítette, a kabinet is tisztában van a közműadó és a rezsicsökkentés hatásával, ezért is „állt meg egy pillanatra, s keres olyan megoldást, hogy az új adók miatt ne álljon elő vészhelyzet."

NINCS VITA:
A Figyelőnek nyilatkozó vízágazati vezetők leszögezték, nem ellenzik azt a kormányzati törekvést, hogy egységesüljön Magyarországon a vízszolgáltatás, azonos műszaki, pénzügyi, gazdasági, humánerőforrás és árképzési feltételek érvényesüljenek, aminek útja, hogy redukálják a piaci szereplők számát. „Ezt a redukálást a kabinet két módon sietteti" - tudtuk meg- egyrészt a rezsicsökkentéssel, ami a társaságok kétharmadának óriási vérveszteséget okoz, tehát maguk dobhatják be a törülközőt. Másrészt azáltal, hogy most zajlik a cégek akkreditációs eljárása. Május 31-ig kell a működési engedély iránti kérelmüket az Energia Hivatalhoz benyújtaniuk.

Törvény és kormányrendelet rögzíti, hogy milyen műszaki, pénzügyi és humán-erőforrás feltételeknek kell megfelelniük, s amelyek képtelenek a jogszabályi elvárásokat produkálni, azok nem kapnak működési engedélyt. A Húsvét előtt született kormányrendelet erre a helyzetre készül fel.

Nyilvánvalóan politikailag vállalhatatlan lenne, ha egy adott településen azért szűnne meg a szolgáltatás, mert egy szolgáltató bedől, vagy mert az akkreditációs eljárás során elbukik. A jogszabály elébe ment az ilyen váratlan helyzetnek, s előírja, hogy a közműcégekkel szemben nem lehet inkasszót érvényesíteni, illetve ha nem lehetséges a törvényes működése, akkor kijelöl egy közérdekű üzemeltetőt, ami adott területen biztosítja a fogyasztóknak a szolgáltatást.

További részletek a Figyelő 15-dik számában.