Az alelnök ugyanis a szövetséghez tartozó tagvállalatok február közepéig fennálló újabb 7 milliárd forintos kintlévőségének tudatában azt firtatta: elemzi-e az államtitkárság, vagy a hozzá tartozó Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI), mint a kórházak működtetője, hogy melyek az adósságot fölhalmozó intézmények, és melyek tartják be a büdzsét, és mi ezek oka. Cserháti Péter igennel válaszolt, ám azt is hozzá tette: a GYEMSZI másfél év alatt 112 kórház Eat vett át az önkormányzatoktól, s az összes szerződésüket át kellett vizsgálnia, elemeznie, a hatalmas adathalmaz feldolgozása most is folyik. Ám az már látható, hogy vannak a múltból örökölt, jó körülmények között gazdálkodók, és vannak kevésbé szerencsések. Sok esetben nem magyarázható a teljesítmény volumen korláttal (tvk) az adósság felhalmozódása (az Országos Egészségbiztosítási Pénztár év elején meghatározza az általa teljes egészében finanszírozott gyógyítás lehetőségét, a túllépők veszteségesen gyógyítanak), gyakran bizony a menedzsmentben keresendő az ok. Példaként az energia beszerzést említette, ugyanis megvizsgálva több tucat kórházat, óriási árkülönbségek derültek ki a megvásárolt gáz köbméterét illetően.
 |
Hornyák László elnök beszámolójával kezdődött a közgyűlés, aki azzal indította előadását, hogy mivel a lakosság egészségi állapota nem javult, nőnek az ellátási szükségletek, sok területen mennyiségi és minőségi hiány van a gyógyító ágazatban. Az állami és a magánforrások elmaradnak az igényektől és a fejlett orvosi technológiák, gyógyászati segédeszközök adta lehetőségektől. Így a cél a források növelése mellett a költséghatékonyabb eljárások és eszközök alkalmazása és a racionálisabb forrás- és eszközalkalmazás lehet, amiben partneri segítséget kínál a döntés előkészítőknek az OSZ. Elmondta, hogy az államtitkársággal folytatott sikeres együttműködés eredményeként tavaly több gyógyászati segédeszközt sikerült kedvezményes áfa-körbe sorolni, s ha ez a folyamat folytatódna, akár 5-6 milliárdos megtakarítás jelentkezne az 50 milliárd forint körüli gyógyászati segédeszköz kasszában, a pénznek sok helye lenne.
Bejelentette, hogy három új orvostechnikai cég kérte felvételét a ma több mint 60 tagvállalat érdekképviseletét ellátó szövetségbe. Foglalkozott a szövetség tagvállalatait sújtó témákkal, például azzal, hogy a segéd-eszközök 80 százalékát kitevő termékkörben egy évtizede változatlan az ár, miközben a cégeket is keményen sújtja az infláció. És sújtja a teljes orvostechnikai iparágat, hogy a kórházak nem egyenlítik ki a megrendelt termékek számláit. A kórházi ellátásban részt vevő cégek 60 napon túli adóssága meghaladta a kiszállított termékek értékének egyharmadát, jelentős a 180 napon túli adósság, és a teljes adósság állomány tizede meghaladta az egy évet.
Ezzel kapcsolatban Cserháti Péter kifejtette: kormányrendelet készül az adósságok kiegyenlítésének lehetőségére. Erre egyébként az Európai Unió irányelve is kényszeríti a kormányt, amely szerint meg kell szüntetni a lánctartozásokat, és a lejárt adósságokat. Arról is tájékoztatott, hogy a legdurvább adósságok kiegyenlítésére 9,5 milliárd forint áll rendelkezésre, a kassza felülről nyitott.
Elmondta azt is, hogy a tavaszi egészségügyi törvénykezésben szerepel például az implantátumok regiszterének törvényi előírása, ami az állami egészségügyi intézmények mellett kötelezettséget ír elő a magánrendelőknek is. Utalt arra is, hogy októbertől hatályba lép az EU-tagállamokban a szolgáltatások szabad áramlásának előírása az egészségügyben is. Így nem csak jöhetnek, de mehetnek is külföldre kezelésre az országok állampolgárai. „Le kell dolgozni a várólistákat" - jegyezte meg az államtitkár helyettes, aki azt is kijelentette: figyelembe kell venni az ágazatnak is a prioritásként kezelt makrogazdasági folyamatokat, az EU előírásokat, de úgy véli, hogy az idén nem lesz restrikció az egészségügyben. Ezért is van napirenden a költséghatékony és az egészségnyereség szempontjait is figyelembe vevő 487 szakmai irányelv és 18 finanszírozási protokoll kidolgozása, változtatása.
 |
Az OSZ kórházi szekciójának vezetője, Tamás Viktor azt firtatta: miért késik az innovatív technológiák, és eszközök befogadása, s ezzel együtt miért nem vezeti ki az OEP a már elavultakat a közfinanszírozásból. S azt is kijelentette: a napirenden lévő központosított közbeszerzést nem lehet minden terméknél alkalmazni, hiszen „itt az emberek életéről van szó", ezért a szövetség ezek eldöntéséhez fölkínálta szakmai segítségét az államtitkárságnak. Cserháti Péter megvédte a mundér becsületét, hiszen mint mondta, számos gyógyítási területen, például az onkológiai betegek gyógyításában igenis jelentős innovatív készítményeket fogadott be a tételes kórházi finanszírozásba az OEP, de kerültek be új szívgyógyászati technológiák is. Az államtitkárság, csakúgy, mint eddig, továbbra is fogadó kész a párbeszédre a betegszervezetek és a szakmai szervezetek képviselőivel - tette hozzá.