Gilyán Csaba, a KSH szakértője elmondta, a turisták a korábbinál nagyobb arányban keresik az alacsonyabb kategóriájú szállodákat, és a közösségi szálláshelyek forgalma is gyorsabban emelkedik. A szakértő előrebocsátotta: miután 2013. január 1-jén tért át a KSH az új szállodai minősítési rendszer, az úgynevezett védjegyrendszer kategóriáinak használatára a havi adatok alapján még nincsenek indexek a minőségi kategóriák igénybevételére. A májusi adatok alapján azonban már megindul az indexképzés az új minősítési rendszer szerint. A szállodaiparban a szálláshelyek minősítését, osztályba sorolását - önbesoroláson alapuló csillagos beosztás helyett -, egy, a szakmai szövetségek közreműködésével kialakított, állami tulajdonban lévő tanúsító védjegyrendszer biztosítja 2012. április 30-tól.

Többen és kevesebbet

A KSH éves adatai azt mutatják, hogy az egy napra az országba érkezők száma 31, 054 millióról 33, 212 millióra nőtt, az utazók átlagos költése 12 100 forintról 10 200 forintra csökkent. A több napra érkezők száma 2011-ről 2012-re 5,327 millióról, 5,125 millióra esett, ezzel párhuzamosan az egy főre jutó napi kiadásaik is csökkentek 19 500 forintról 17 300 forintra. A kereskedelmi szálláshelyeken 2012-ben a külföldivendég-éjszakák száma 11 millió 300 ezer volt, a vendégek száma 8,1, az éjszakáké 8,5 százalékkal emelkedett. Az átlagosnál magasabb növekedést 2011-ről 2012-re a négycsillagos szállodák és a közösségi szálláshelyek forgalmában lehetett észlelni, a négycsillagos szállodákban eltöltött külföldi vendégéjszakák száma 5,21 millióról 8,492 millióra nőtt, a közösségi szálláshelyeken pedig 138 ezerről 218 ezerre emelkedett.

Molnár Judit, a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők (MUISZ) szóvivője is azt erősítette meg, hogy tapasztalataik szerint a nemzeti légitársaság csődjét követően nőtt a fapadosokkal érkező turisták aránya, akik inkább az alacsonyabb kategóriájú szálláshelyeket választják, ezáltal fogyasztási szintjük is alacsonyabb.

Hozzátette azt is, hogy konferenciákat és nagy létszámú csoportokat is lemondtak a szervezők a Malév kiesését követően. A szakember úgy véli, hogy az idén sem változik ez a helyzet, a főszezonra az utazási irodák a 2012-höz hasonló kapacitásokat kötöttek le 2013-ra is.

Ellentmondásos hatás

Kovács István, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének főtitkára (MSZÉSZ) szerint a magyar légitársaság csődje ellentmondásos hatást fejtett ki Budapest turizmusára. Az európai nagyvárosokban a hagyományos légitársaságok lényegében versenytárs nélkül maradtak, így emelni tudták a repülőjegy árakat. Ez kedvezőtlenül érintette az üzleti utazókat, mivel a Malév egy-egy nagyobb esemény résztvevőinek korábban csoportos kedvezményeket adott. Ugyanakkor több fapados légitársaság - mint a Ryanair és a Wizzair - igyekezett élni a piaci lehetőséggel, ezért olcsón árulták jegyeiket, ami elősegítette a Budapest iránti külföldi kereslet növekedését. Olyan helyekről is érkeztek Budapestre, ahonnan korábban nem volt légi kapcsolat. Ezek hatására dinamikusan nőtt a szabadidős, városlátogató turisták száma, akik jellemzően keveset költenek, és az olcsó szállodákat, szolgáltatásokat keresik - tette hozzá a főtitkár.

A kisebb költőképességű városlátogató turisták arányának növekedése, és az üzleti szegmens részarányának csökkenése pozitívan érinti a közép kategóriás – főleg 3 csillagos szállodákat –, és negatívan az 5 csillagos hoteleket. Ezt igazolja az MSZÉSZ Trendriport elemzése is, amely szerint a 2012-es budapesti REVPAR mutató, az egy kiadható szobára eső bevétel a 3 csillagos szállodákban 10,6 százalékkal, addig az 5 csillagos kategóriában 6 százalékkal, a 4 csillagosban pedig 4,2 százalékkal nőtt a az előző évhez képest. Az MSZÉSZ 2013-ra a tavalyi tendenciák folytatódásával számol, a belföldi kereslet stagnálását, a külföldi kereslet kis mértékű javulását várja Budapesten.