A kifogásolt dinnyeakció bejelentésén Budai Gyula és Fazekas Sándor agrárminiszter is jelen volt. Az erősen kartellgyanús megállapodást a Fidesz a Szakmaközi törvény módosításával kívánta megvédeni. A javaslat - mint arról a Figyelo Online is beszámolt - nagy ellenkezést váltott ki a versenyjogi szakértők körében, de nem lelt maradéktalan egyetértésre a kormánypárti képviselők között sem. A parlament azonban 2012 őszén megszavazta a módosítást, amely szerint a mezőgazdasági termékeket érintő - akár folyamatban lévő - kartelleljárásokban a GVH köteles kikérni a vidékfejlesztési miniszter állásfoglalását a hazai versenyjog alkalmazhatóságáról, és eljárását csak az ő álláspontja alapján folytathatja. A GVH tehát megkereste a vidékfejlesztési minisztert, aki úgy foglalt állást, hogy dinnye-ügyben nem állapítható meg versenyjogsértés.
A pénteki versenyhivatali közlemény szerint a Szakmaközi törvény módosítása gyakorlatilag kizárja a versenytörvény alapján a kartellezéssel kapcsolatos jogsértések szankcionálását agrártermékek vonatkozásában. Jóllehet a miniszter állásfoglalása az uniós jog alkalmazhatóságát nem érinti, a Szakmaközi törvény az Európai Unió Működéséről Szóló szerződés 101. cikke vonatkozásában is korlátozni törekszik a szankció kiszabásának lehetőségét. A GVH úgy ítélte meg, hogy a jogkövetkezmény nélküli, pusztán a jogsértés kimondására irányuló eljárás a jelen körülmények között nem vezethet a verseny feltételeinek érdemi javulásához. Álláspontja szerint a jelenlegi szabályozási helyzet jogbizonytalanságot teremt a mezőgazdasági termékekre irányuló kartellek megítélésében. A közérdek hatékony védelme nem volt biztosítható az eljárás további folytatásával. Minderre tekintettel az eljárást megszüntette.
Tóth Tihamér megkeresésünkre kifejtette: a GVH bátran bevállalta, hogy a minisztériumi támogatást élvező állítólagos kartellel szemben is eljárást indított. Ezt követően fogadta el az Országgyűlés azt a szakmaközi törvénymódosítást, amely jelentősen korlátozta a GVH mozgásterét a mezőgazdasági kartellek vizsgálatánál. Amíg ez az európai és világszinten is precedens nélküli törvény hatályban van, nem várható, hogy a GVH aktivitást mutasson e téren, miáltal sérülhet a magyar piaci szereplők versenyképessége és a fogyasztók érdeke is -hangsúlyozta a szakember. Hozzátette: a GVH sajtóközleményének vége viszont egyfajta figyelemfelhívás, nevezetesen, hogy a versenyhatóság a magyar jogi alapon döntött, ami azonban nem jelenti azt, hogy akár a dinnyekartellt is az EU Bizottság ne vizsgálhatná, s ne vethetne ki akár a szokásos magyar bírságoknál is nagyobb bírságot az uniós versenyjog alapján.
A versenyjogi szakember rámutatott arra is: ez vizsgálói megszüntetés, amit a bejelentő megfellebbezhet a Versenytanácsnál. A végzés is utal arra, hogy a bírságolást korlátozó törvényi rendelkezés sértheti az uniós jogot. Nem lenne meglepő, ha az EU Bizottság e kérdésben jogsértési eljárást indítana Magyarországgal szemben. De ettől függetlenül is, a cégek még mindig tarthatnak attól, hogy a brüsszeliek velük szemben a kartell miatt eljárást indítanak. Ugyan a GVH nem fejezte be a tényállás teljes feltárását, de a megszüntető végzésben írtak alapján nincsenek könnyű helyzetben az eljárás alá vont vállalkozások. Az állítólagos kartell miatt károsodott kereskedők pedig - például azok, akik nem tudtak külföldi görögdinnyét eladni - kártérítésért beperelhetik az áruházakat, mondta Tóth Tihamér.