Kikerülhetünk a túlzottdeficit-eljárás alól
A kormány azzal számol az aktualizált konvergenciaprogramban, hogy az idén újraindul a növekedés, 3 százalék alatt marad a hiány és ehhez nincs szükség újabb intézkedésekre - jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter.

A kormány az idén és jövőre is 2,7 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal számol a legfrissebb konvergenciaprogramban - tette hozzá a nemzetgazdasági miniszter. A kormány az idei inflációs előrejelzését a korábbi 5,2 százalékról 3,1 százalékra csökkentette, jövőre pedig azzal számol, hogy 3,2 százalékkal nőnek a fogyasztói árak. Varga Mihály egyben jelezte, hogy a gazdasági tárca a konvergenciaprogramban 293,1 forintos euróárfolyammal számolt, ami magasabb a korábban várt 283 forintos árfolyamnál.

A kormány az aktualizált konvergenciaprogramban azzal számol, hogy az idén a GDP 0,7 százalékkal bővül a korábban várt 0,9 százalék helyett, míg jövőre a növekedés 1,9 százalékos lesz - jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kedden Budapesten sajtótájékoztatón.

A kormány úgy véli: Magyarország az idén kikerül a túlzottdeficit-eljárás alól - válaszolta egy kérdésre Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Kifejtette: mivel Magyarország az elmúlt 2 évben teljesíteni tudta a 3 százalék alatti hiányt, az államháztartás egyensúlyi pályára került, így "minden okunk feltételezni", hogy Brüsszel megszünteti a 2004 óta tartó eljárást.

Az aktualizált konvergenciaprogram a következő évekre gyorsuló növekedéssel és csökkenő hiánnyal számol, a 2013-2016-ra vonatkozó jelentés - amelyet a kormány hétfőn juttatott el az Európai Unió brüsszeli bizottságának és kedden jelent meg a Nemzetgazdasági Minisztérium honlapján - a növekedés idei megindulásának alátámasztására öt tényezőt sorol fel.

A növekedés forrása egyrészt a 2012. évi visszaesést okozó egyedi hatások korrekciója. Ezek között kiemeli a program, hogy átlagos időjárást feltételezve a tavalyi alacsony mezőgazdasági teljesítményhez képest 2013-ban az agrárium jelentős mértékben hozzájárulhat a növekedéshez. Mint Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter keddi sajtótájékoztatóján hozzátette, ez a tényező 0,4 százalékponttal emelheti a GDP-bővülést. A külső kereslet élénkülése, az összességében stagnáló belső kereslet mellett a nettó export növekedését eredményezi, amely szintén a gazdasági növekedést segíti. Harmadrészt idén az államháztartási folyamatok szintén támogatóan hatnak a növekedésre, miközben a kormány továbbra is kitart a GDP 2,7 százalékának megfelelő hiány teljesítése mellett.

A program azt jelzi, hogy a költségvetési hiány tartása a korábbiakhoz képest kisebb növekedési áldozatokat követel. A növekedést támogató tényezők között sorolja fel a program az Eximbank és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által meghirdetett hitelbővítő programot. Az Eximbank az elkövetkező 12 hónapban 120 milliárd forint értékű új hitelt kíván kihelyezni a vállalatok exporttevékenységének finanszírozására, míg az MNB által meghirdetett növekedési hitelprogram első pillére 250 milliárd forint alacsony kamatozású forrást biztosít a vállalatoknak - emlékeztet a konvergenciaprogram. A program végezetül a jelentős mértékben emelkedő uniós források beruházási aktivitást élénkítő beáramlására hívta a fel a figyelmet a növekedést támogató tényezők között.

A 2012-es gazdasági visszaesés időben csökkenő negatív áthúzódó hatása miatt a 2013-as növekedési adat az első negyedévben még várhatóan negatív lesz, de az éves növekedési ütem az év végére fokozatosan 2 százalék közelébe emelkedhet. A konvergenciaprogram az idei 0,7 százalékos éves GDP-növekedést követően jövőre 1,9, 2015-ben és 2016-ban 2,3 és 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel számol. A programban azonban azt is megjegyzik, hogy kibocsátási rés 2013-ban várhatóan kismértékben (-1,7 százalékosról -3,7 százalékosra) tovább nyílik, mivel a növekedés még elmarad a potenciálistól. Az ezt követő években 2016-ig azonban a kibocsátási rés fokozatosan záródik. A magyar gazdaság várhatóan 2017-ben éri el potenciális kibocsátásának szintjét. Mivel a legtöbb kormányzati intézkedés a munkaerőpiacot érinti, a potenciális növekedéshez legnagyobb mértékben a munkaerő fog hozzájárulni. Ugyanakkor az előrejelzési horizonton a tőke és a termelékenység hozzájárulása is fokozatosan emelkedni fog - olvasható a programban. A konvergenciaprogramban felülvizsgált államháztartási hiánypálya olyan célokat tűz ki, amelyek a növekedés megindulásának éveiben a költségvetési keresletszűkítéssel nem gátolják a gazdaság fellendülését. Az államháztartás strukturális hiánya a program egész időhorizontján a középtávú költségvetési cél (GDP-arányosan 1,7 százalékos deficit) alatt marad, így kissé növekszik a költségvetési politika mozgástere - írja a konvergenciarogram.

Az idei és jövő évi, egyformán 2,7 százalékos GDP-arányos hiány után 2015-ben és 2016-ban a deficit tovább csökken a GDP 2,2, illetve 1,3 százalékára. A hiány csökkenésével párhuzamosan a bruttó államadósság csökkenését is prognosztizálja a program, amely szerint a tavaly év végi 79,2 százalékos GDP-arányos adósság idén 78,1 százalékra a következő két évben pedig 76,1 illetve 73,4 százalékosra csökken.

Az euróövezeti csatlakozás még várat magára
Belátható időn belül nem lesz reális kérdés Magyarország euróövezeti csatlakozása, így talán az évtized végére jöhet el az az idő, hogy ez a kérdés újra napirendre kerüljön - mondta Varga Mihály.

A gazdasági tárca vezetője az idei, aktualizált konvergenciaprogram ismertetésekor jelezte: "messze vagyunk még attól, hogy a konvergenciakritérium összes feltételét teljesítsük". Leszögezte ugyanakkor, hogy a hétvégén Dublinban megtartott informális uniós pénzügyminiszteri találkozón is inkább azt jelezték, "Magyarország ne sopánkodjon amiatt, hogy nem tagja az euróövezetnek".

Teljesíthető az idei hiánycél

Varga Mihály szerint a magyar gazdaságra ható kockázatok hatására a bruttó hazai termék 0,6 százalékára csökkenhet a költségvetési tartalék, de ezzel a szinttel is biztonságosan teljesíthető az idei hiánycél.

A gazdasági tárca vezetője az idei, aktualizált konvergenciaprogram ismertetésekor jelezte: a kormány nem zárolja a tartalékokat, de a kockázatok így is mintegy 0,7 százalékponttal csökkentik a tartalékok GDP-arányos szintjét. Varga Mihály szerint a pénzügyi tranzakciós illeték esetében ugyan alacsonyabb bevétele származott eddig az államháztartásnak, mint amire korábban számítani lehetett, de ez a kérdés is részét képezi majd a Bankszövetséggel való tárgyalásoknak. Az e-útdíj rendszerből és a pénztárgépek központi bekötéséből származó bevételekkel kapcsolatos kérdésre a miniszter leszögezte: ha elindulnak ezek a rendszerek, akkor az év második felében, nagyjából szeptemberig kell megvizsgálni, hogy hozzák-e a várt bevételt.