A kormányzat szerint az idei költségvetés bevételi elmaradásait a tartalékok képesek fedezni. Az idei államháztartási hiánycél változatlanul a GDP 2,7 százaléka maradt. A jövő évit viszont 2,2 százalékról 2,7 százalékra emelték meg. Az Európai Bizottság februárban közzé tett előrejelzése 2013-ra és 2014-re egyaránt 3,4 százalékos deficittel kalkulál.

Az EU az elmúlt évre 2,5 százalékot jósolt, Budapesten azonban 2,1 százalékot mutattak ki. A kormány nem is mulasztotta el, hogy Brüsszel szemére hányja: túlságosan pesszimistán ítéli meg a magyar költségvetési folyamatokat, s így a magyar kormányénál borúlátóbb EU 2013-as és 2014-es prognózis sem lesz helytálló. Elemzői vélemények szerint azonban ebben az esetben nem Budapestnek lesz igaza. A Citigroup helyzetértékelése szerint a hiány legfeljebb 0,2 százalékponttal javulhat évente.

A kabinet az idei változatlan hiánycél mellett több ponton is módosította makrogazdasági prognózisát. Így például a 2013-as gazdasági növekedést 0,9 százalék helyett 0,7 százalékra teszi. Az infláció a korábban várt 5,2 százalék helyett 3,1 százalék lehet. A konvergencia program szerint a vártnál szerényebb GDP bővülés körülbelül 150 milliárd forinttal apasztja a költségvetés várható bevételeit. Ez nagyjából a GDP fél százaléka. A magyar kormány beismert egy kudarcot is: a tranzakciós illetékből várt bevétel 80 milliárddal maradhat el a tervezettől. Az elektronikus útdíjból és az EU által megkérdőjelezett szerencsejáték adóból azonban továbbra is a teljes betervezett összeget, 90 milliárd forintot várnak.

A kormányzat az idei tartalékokat a betervezett 1,3 százalékról a GDP 0,5 százalékára csökkentette a nélkül, hogy a költségvetés kiadási oldalához hozzányúlt volna. Így a Citi becslései szerint az idei államháztartási hiány a GDP 3,1 százalékára kúszhat fel további kiigazító intézkedések nélkül. Kiigazítások azonban valószínűleg lesznek, a leginkább esélyes ezek közül a tranzakciós illeték szabályozásának átalakítása a nagyobb bevétel érdekében.

Történtek változtatások a jövő évi makro pályában is. A konvergencia program 1,9 százalékos GDP növekedéssel számol, s csökkenti az adókból várhatóan befolyó összeget. A 2,7 százalékos hiánycélt veszélyeztetheti az MNB várható vesztesége. A kormányzat számításai szerint az idén a jegybank a GDP 0,3-0,4 százalékának megfelelő összeget veszít. Az MNB része az államháztartásnak, így a költségvetésnek meg kell térítenie ezt a deficitet. A költségvetésre gyakorolt kedvezőtlen hatás miatt arra lehet számítani, hogy a jegybank továbbra is csökkenti irányadó kamatát, s csökken a kabinet által drágának ítélt deviza tartalék is.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter egy tegnapi interjúban arra utalt, hogy folytatódhat a deviza adósság forint kibocsátásokból történő törlesztése. Ehhez a jegybank deviza tartalékát használják. A 2014-es költségvetési tervben a tartalék összegét a GDP fél százalékára csökkentették. Elemzői vélemények szerint az 1,9 százalékos várható GDP és a feltehetően nem, vagy csak nagyon nehezen teljesülő hiánycél kérdésessé teszi, hogy Brüsszel kienged-e minket a túlzott deficit eljárás alól.

Annak érdekében, hogy ez megtörténjen, az Európai Bizottság magyar költségvetési hiányra vonatkozó előrejelzésének az idén és jövőre is 3 százalék alatt kellene maradnia. Ezen belül az egyszeri tételektől megtisztított, úgynevezett strukturális egyenlegnek is javulnia kellene. Az EU erre vonatkozó számításai májusban lesznek nyilvánosak, az Unió pénzügyminisztereinek esedékes ülése előtt. Elemzők azt is elképzelhetőnek tartják, hogy a magyar alkotmány módosításával kapcsolatos brüsszeli kifogások is szerepet játszanak majd az Unió végső, júniusban esedékes döntésében.