Több japán multinacionális vállalat vezetője és a kormányzat tisztviselői egyaránt az olimpiában látják a gazdasági élénkülés egyik lehetséges útját. Naoki Inose tokiói kormányzó kiemelte: 150 ezer új állás létrejöttét remélik az olimpiától. A Toyota elnöke szerint pedig a hatás hasonló lehet az 1964-es olimpia következményeihez. Az első Ázsiában rendezett játék rendkívüli jelentőségű volt. Japán bebizonyította a világnak, hogy mire képes.

A szervezésre 6,2 milliárd dollárt költöttek, kétszer annyit, mint a korábbi rendezők. A közlekedési fejlesztések hihetetlenül megugrottak, ekkor adták át a híres sinkanszen rakétavonat első szakaszát, és innen számítják a japán vasúti csoda kezdetét. Az olimpiát megelőző években a japán GDP évente 15-20 százalékkal emelkedett.
Tokió most is bízik az olimpia generálta növekedésben.



A legalább 4,3 milliárd dollárnyi infrastrukturális fejlesztés és a már meglévő kapacitások kihasználásának eredményeképpen a szervezőbizottság reméli, hogy a játék legalább 38 milliárd dollárnyi plusz forgalommal élénkíti a hazai gazdaságot. Még azok az elemzők is, akik nem hisznek egy 1964-hez hasonló sikerben, elismerik, hogy a turizmus és a kiszolgáló iparágak forgalmának fellendülése miatt fontos lenne megnyerni a rendezés jogát.

A cikk további részletei a Figyelő 16-dik számában olvasható.