Az EU költségvetési szabályainak szigorítása óta eltelt rövid idő alatt még nem volt példa arra, hogy egy országot előbb kiengedjenek a deficiteljárás alól, majd kisvártatva újra megrendszabályozzák. Ha hinni lehet egyes brüsszeli előrejelzéseknek, Málta hamarosan könnyen ebben a kényelmetlen helyzetben találhatja magát.

Az Európai Bizottság jelenleg tájékozódik, hogy miért emelkedett a kis földközi-tengeri ország államháztartási hiánya 2012-ben, mindössze egy évvel a túlzott mértékű deficit miatt indult eljárás megszüntetése után újra a GDP-arányosan 3 százalékos referenciaszint fölé. Ha a máltai kormány hibájából, nem kizárt, hogy a szigetország rövidesen ismét a szégyenpadon találja magát.



A Figyelőnek nyilatkozó brüsszeli illetékesek szerint az új szabályok nagyobb mozgásteret adnak Brüsszelnek arra, hogy újra eljárás alá vonjon egy tagállamot, ha abnormális tendenciákat tapasztal. Ez a megközelítés egy Magyarországgal kapcsolatos dilemma megértéséhez is támpontot kínálhat. Ennek lényege, hogy miként javasolhatja május végén az Európai Bizottság a hazánkkal szemben 2004 óta tartó hiányeljárás megszüntetését, ha egyébként meggyőződése, hogy a kormány által követett kiigazítási politika túl nagy véráldozatokat követel a gazdaságtól és már középtávon visszaüthet?

Brüsszel a magyar gazdaság makro egyensúlyi hiányairól múlt héten közzétett mélyreható elemzésében sem rejtette véka alá azt a véleményét, hogy a kiigazítás minőségét illetően az Orbán-kormány rossz úton jár. A Bizottság arra figyelmeztette Budapestet, hogy kizárólag kiszámíthatóbb gazdaságpolitikával és az egyes szektorokat terhelő túlzott mértékű adók csökkentése révén tud javítani a régióban példátlanul alacsony növekedési potenciálon, és ezáltal mérsékelni a gazdaság sebezhetőségét. A jelentés ezért szükségesnek nevezi a költségvetés bevételi és kiadási oldalának alapos felülvizsgálatát, miközben aláhúzza, hogy ez nem sodorhatja veszélybe a költségvetési célok elérését.