Morar azonban nem érzi magát senki adósának. Karrierjét egy, az akkor még közlekedésügyi miniszterként dolgozó jelenlegi elnök elleni vizsgálattal kezdte, mely egy privatizációs eljárás kapcsán fölmerült korrupciós ügyet vizsgált. A továbbiakban is határozottan lépett föl minden gyanús esetben, amivel megszolgálta, hogy a bukaresti amerikai nagykövet az ügyész definíciójaként hivatkozzon rá.
A korábbi miniszterelnököt 2012-ben börtönbüntetésre ítélte, aminek külön fényt ad, hogy hatalomgyakorlása idején a fontosabb beosztású személyek elleni vizsgálat jóformán lehetetlennek tűnt. A tabudöntéssel a román politikai életben egy pánikhullám indult el. Morar irányítása alatt a DNA minden korrupciógyanús esetet átvizsgált, érintse az akár a kormányzatot, a helyi vezetést, az igazságszolgáltatást, a rendőrséget, a vámhivatalokat, vagy a sportéletet. Sok esetben a korrupciót sikerült teljes mértékben kiirtani az intézmények hétköznapjaiból.
A jelenlegi legnagyobb probléma az, hogy távozása után valószínűleg mások már nem merik majd elkövetni azt a „hibát", hogy egy hozzá hasonló, csak a hivatása iránt elkötelezett szakembert ültetnek a posztra. Túl sok politikus, üzletember, és egyéb befolyásos személy tanulta meg a saját kárán, hogy korrupciós hálózatok, és az igazságszolgáltatás berkeiben elhelyezett bizalmasok nélkül jelentősen megnő a lebukás veszélye. Számukra a Morarhoz hasonló buzgó hivatalnokok azt az erőt jelentik, ami képes egyenrangúvá tenni őket a többi „kis emberrel" - ezt pedig mindenképpen el akarják kerülni.
Nyugati diplomaták szerint a betöltetlen főügyészi pozíciókba politikai megegyezéssel kell új embereket kinevezni. Elfelejtik azonban, hogy Románia nem tartozik a Nyugathoz. Itt a demokráciának nincsenek olyan erős hagyományai. Ha hozzáértő, reform gondolkodású emberekre esik a választás, akkor várhatóan nem lesz törés a megkezdett úton, máskülönben visszatér a régi status quo a korrupcióval és a szívességeknek álcázott mutyival.
Ha gyenge, vagy inkompetens ügyészeket neveznek ki, a Nyugatnak is önvizsgálatot kell majd tartania. Remek példa erre Magyarország, melynek antidemokratikus lépéseivel kapcsolatban túl sokáig voltak engedékenyek, most pedig már kezelhetetlenné váltak a budapesti folyamatok. Nyilván nem old meg minden problémát, hogy az Európai Bizottság kitart álláspontja mellett, és elvárja, hogy a főügyészek kinevezése transzparens folyamat legyen, de a szigorú ellenőrzés mindenképpen segít majd tartani a helyes irányt.
Dan Tăpălagă újságíró, korábban a romániai BBC munkatársa volt. Egyetemi előadóként politikai újságírást tanít.