Az állateledel értékesítésének forgalmi adó kulcsa Magyarországon 27 százalék, Lengyelországban azonban csak 8 százalék, ami az ottani adórendszerben egy kedvezményes kulcs. Ha valaki, mint például a teljesség igénye nélkül az allatwebshop.hu, a tapfutar.hu, vagy a petissimo.hu magyar székhellyel szolgál ki állateledelt vásárló fogyasztókat a neten akkor 27 százalékos áfát fizet. Ha viszont valaki lengyel székhelyű céggel szolgálja ki a magyar vevőit is, magyar nyelvű honlapot üzemeltetve, akkor csak 8 százalékos áfát kell kiköhögnie. Vannak ilyen szereplők, de most inkább ne csináljunk nekik ingyenreklámot azzal, hogy leírjuk a portáljaik címét. Mindenesetre találtunk olyan lengyel céget, amely magyar tulajdonosokkal, magyar ügyvezetővel, magyar mobiltelefonszámmal rendelkezik, míg lengyel honlapja nincs is, és találkoztunk olyannal is, amely több országban is szolgáltat lengyel központtal. Bár a később bemutatott eljárás büntetőjogi következményeket, akár a költségvetési csalás tényállását is kimerítheti, de látható, közel 20 százalékos árelőnye van a lengyel cégnek a magyarral szemben, amim sokaknak csábító. Igaz a lengyel cég a magyar ügyfeleit jogszerűen csak 35 ezer eurós magyaroktól elért árbevételig szolgálhatná ki, utána be kellene jelentkeznie a NAV-nál, csakhogy a gyakorlat az, hogy a cégek a limit felett sem jelentkeznek be a magyarországi áfa hatálya alá, vagyis nem a magyar költségvetésbe fizetik az áfát, hanem Szlovákiába, Lengyelországba vagy Luxemburgba! Ahogyan az állateledelben Lengyelország a Kánaán, addig például a műszaki termékek esetében Szlovákia az adóelkerülők kedvelt helyszíne, nem is szégyellik sokszor a szlovák cégek, hanem deklaráltan hirdetik is, hogy a 20 százalékos szlovák áfát számítják fel a magyar vásárlóknak.

KÁROS ADÓVERSENY
Az internetes kereskedelem ÁFA-trükkje ezek után világos, mint a vakablak, amíg Magyarországon nagyon magas az általános forgalmi adó (jellemzően 27 százalék), addig a környező országokban mindenhol alacsonyabb. A NAV pedig nem nagyon tud mit kezdeni a helyi adóhatóságok nem érdekeltek a saját bevételeik csökkentésében. Kalocsai Zsolt, az RSM DTM Hungary Adótanácsadó és Pénzügyi Zrt. vezérigazgatója szerint a probléma egyre inkább élesedik. A távolsági értékesítés (distance sales) problematikája ismert, uniós ÁFA-direktíva is kezeli. Országonként különböző az értékhatár (lásd táblázatunkat!), és amíg egy adott webshop egy adott relációban nem lépi át az adott ország értékhatárát, addig a saját ÁFA-kulcsával értékesíthet. Amikor azonban eléri a limitet, akkor ÁFA-regisztrációt kellene kérnie. Folytatva eredeti példánkat, a lengyel jogi személynek a NAV-hoz kellene fordulnia, kapna egy adószámot és ugyan nem keletkezne telephelye, vagyis nem fizetne iparűzési adót, illetve társasági adót, de a forgalmi adót már Magyarországra kellene fizetnie a magyar eladások után.
Nem kicsi üzletről van szó. Miközben Magyarországon a kiskereskedelemi forgalom évek óta folyamatos csökken, az internetes kereskedelem itthon is dinamikusan bővül. Csak a Magyarországon adófizető internetes áruházak forgalma 2012-ben 14 százalékkal, 177 milliárd forintra bővült, ami a teljes hazai kiskereskedelem 2.9 százaléka. Magyarországon eddig 1,6 millió ember vásárolt már az interneten, és az előrejelzések szerint a forgalom a következő években továbbra is dinamikusan növekszik, és 2016-ban az interneten keresztül zajlik majd a hazai kiskereskedelmi forgalom több mint 10 százaléka. A magyar költségvetés mindebből a növekedésből azonban vajmi keveset lát, ha mindez így folytatódik. Hiába vannak ugyanis szigorú, idevonatkozó jogszabályok, Európa legmagasabb 27 százalékos forgalmi adója vonzza az ügyeskedőket. Becslések szerint 2012-ben 25 milliárd forint értékű forgalmat bonyolítottak le azok a magyar nyelvű internetes boltok, amelyek teljes egészében kikerülik a magyarországi adófizetést!

A további részleteket a Figyelő 18-dik számában!