Csak 2014 március 15-én lép életbe, a cégjogászok számára azonban már most fejtörést okoz az új Polgári Törvénykönyv Gazdasági Társaságokról (Gt.) szóló könyve, amelynek számos rendelkezése többféle értelmezésre ad lehetőséget. Az új Ptk. kimondott törekvése volt, hogy a társasági jog a hatályos Gt.-nél rugalmasabb, a gazdasági szereplők igényeihez jobban alkalmazkodó legyen. „Ez kétségkívül támogatandó, helyes irány, ám az új Ptk. sok esetben túlzottan nagyvonalúan, pontatlanul kívánja rugalmasabbá tenni a társasági jogot, ami a gyakorlatban számos esetben komoly bizonytalanságot eredményez"- véli Molnár Gábor, a DLA Piper nemzetközi jogi iroda partnere.

A társasági jog kétarcúságának oka, hogy az új Ptk. a hatályos Gt.-vel ellentétben úgy rendelkezik, hogy a gazdasági társaságok tagjai egymás közti viszonyaik, illetve a társaságuk szervezetének és működésének szabályozása során minden törvényi szabálytól eltérhetnek, ha azt a törvény nem tiltja kifejezetten, illetve a hitelezői, munkavállalói és kisebbségi jogokat sem csorbítja súlyosan.

További feltétel, hogy a társaságok működése feletti felügyelet érvényesülését se akadályozza. Röviden: a szabályozás mindent megenged, ami nem tilos. Így komoly kérdőjelek merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy az új Ptk.-ban szereplő szabálytól való eltérés jogszerű-e, vagy valamely érdek súlyos sérelme miatt jogellenesnek minősül. A jogi szakértő példaként a korlátolt felelősségű társaságok tagjait megillető elővásárlási jogot hozta fel. Az új Ptk. nem említi az elővásárlási jog kizárásának lehetőségét, ugyanakkor nem is tiltja kifejezetten. Kérdés, hogy ha kizárják az elővásárlási jogot, akkor az olyan jogelvonást jelent-e, amely a kisebbség érdekét súlyosan sérti, s emiatt jogellenes.

Részletek a Figyelő 18-dik számában.