Beárazni a profitot

Náray Szilárd
2013-05-03 17:59
Legalább 3000 embert temetett maga alá a Banglades külvárosában található Rana Plaza összeomlása. Egyes nyugati cégek még mindig a keleti központokban uralkodó provinciális körülményekkel fizettetik meg saját profitjukat - olvasható a Spiegel Online beszámolójában.
A Savar városában történt tragédia ismét azoknak az indiai gyáraknak a munkakörülményeire irányítja a figyelmet, amelyek európai és amerikai ruhakereskedések megrendeléseiből tartják fönn magukat. Sajnos első ránézésre is könnyű megállapítani, hogy az elmúlt években szinte semmi sem történt a munkakörnyezet javítása érdekében. A változások a korrupció, az illegális építkezések és a biztonsági intézkedések esetében is tovább váratnak magukra.

A gyár tulajdonosa Mohammed Sohel Rana kapcsolatai segítségével szerezte meg az építkezéshez szükséges papírokat - közvetlenül a polgármestertől. A hatóságokkal karöltve ezzel újabb példát állított a korrupciónak, a felelőtlenségnek és a hanyagságnak. Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg azokról a nyugati vállalatokról sem, amelyek a gyártóktól vásárolt olcsó pólókban látták a versenyelőnyt.

Roy Ramesch Chandura a dhakai kereskedelmi szövetség vezetője „a profit nevében elkövetett gyilkosságnak" nevezte a katasztrófát. Szerinte a megrendelők fenyegetése miatt a gyártóknak be kellett hozniuk az elveszített időt, hiszen a korábbi sztrájkok és tüntetések miatt akadozott a termelés. A politikai zűrzavar teljesen megállította a bangladesi gazdaságot, az Európába és Amerikába tartó szállítmányok megrekedtek Chittagong kikötőjében.

A Rana Plazaban öt gyártó működött, amelyek német kereskedőknek szállítottak. A Phantom Apparels Ltd. az egyik, amely a német NKD ruha diszkontot látta el 2012-ig, amikor is az NKD szóvivője elismerte a vészkijáratok és biztosítások hiányát, valamint a magas munkaórák számát. Mindezek dacára a szakítás tényleges okának a minőségi problémákat nevezték meg.

Egy másik cég az Ether Tex volt, amely a Kik és a C&A, valamint 2010-ig az Aldi és az Otto csomagküldő szolgálat beszállítójaként tevékenykedett. Az ír textil diszkont a Primark számára is gyártott az összedőlt épületben. A vállalat honlapján szereplő egyik bejegyzés témája az etikus kereskedelem. Álláspontjuk szerint ők mindent elkövetnek, hogy a gyártás során megfelelő körülményeket biztosítsanak.
Gisela Burckhardt a Clean Clothes Campaign munkatársa a Dhakai Kereskedelmi Szövetséggel közösen kidolgozott egy tervezetet az épület- és tűzbiztonsággal kapcsolatosan, amelyet viszont csak az amerikai PVH írt alá, ami a Calvin Klein és a Tommy Hilfiger tulajdonosa. A H&M a C&A és a Kik esetében viszont nem jártak sikerrel.

Burckhardt szerint a ruházati ipar fenntarthatóságához nélkülözhetetlen egy megfelelő bérezési rend kialakítása és független, előre nem bejelentett gyárellenőrzések bevezetése, valamint az, hogy a gyárakat Németországban is felelősségre lehessen vonni a szektor munkakörülményeinek kapcsán.

Hasnain Kazim, Nils Klawitter és Wieland Wagner a Spiegel Online munkatársai.