A párt baloldali jellegéből fakadóan igyekszik távol tartani magát mindentől, ami „túlságosan német", azonban legújabb javaslatuk az ország történelméhez való különös viszonyuktól függetlenül is figyelemre méltó. A szerző szerint a javaslattal szemben a nemzetközi jog várhatóan gátolná az európai állampolgárság gyors kiépülését, hiszen az „állampolgárság" egy „állam" meglétét feltételezi, amit az EU jelenleg nem tud betölteni.

Az új szemlélet azonban remek lehetőséget kínál a nemzeti lét fogalmának és szellemiségének újragondolására. Ez annál is fontosabb, mivel Európában a nacionalizmus napjainkig is szorosan összekapcsolódik a háborúskodással, viszálykodással. Erre a szerző Magyarországot hozza föl élő példaként.

Ebben a tekintetben meg kell különböztetnünk a nemzetiséget és az államot, hiszen előbbi annak függvénye, miben hiszünk, utóbbi pedig egy jogi képződmény. Ennél fogva egy új, hivatalos európaiság bevezetése nem jelentené az egyes államok bürokratikus sajátosságainak, illetve a nemzeti identitásoknak a megszüntetését, csupán ezekhez hozzáadódna egy magasabb szintű összetartozás.

Gyakran elhangzik, hogy Európa egy „elitista projekt". Valójában ez így is van, de a rendkívüli előnyök rendkívüli felelősséggel járnak. Európa legtehetősebbjei nem elégedhetnek meg azzal, hogy könnyedén beutazzák az egész kontinenst - részt kell vállalniuk a közös ügyeinket érintő vitákban is. Az EU jövőjét érintő kérdéseket a maguk összetettségében kell kezelni, hiszen pont ezek túlzott leegyszerűsítése nyit utat az euro-szkeptikus kritikáknak.
Az európai polgárság megszületése a közös értékek II. világháború óta tartó kiépítésének következő lépcsőfoka, amely egyszerre erősítené a belső kohéziót és javítaná a közös fellépést az Unió külkapcsolataiban.

Alexander Görlach a The European Magazine alapítója, vezető szerkesztője, az N24 Televízió rendszeres vendégkommentátora.