A konferencia résztvevôi. Veszélyben a szakmai protokollok

Szakemberhiány miatt megszűnt a sebészeti ügyelet május 1-jétől a kazincbarcikai kórházban. Hétköznapokon délután fél négy és másnap reggel fél nyolc között, valamint szombaton, vasárnap és ünnepnapokon nincs ügyeleti ellátás. A változás az általános sebészeti és kis traumatológiai ambuláns ellátást érinti, az intézkedés oka szakemberhiány – tájékoztatta levélben a város önkormányzatát a kórház. A kazincbarcikai valóság drámaian támasztja alá a múlt heti Figyelő Medicina Egészségügyi Konferencián elhangzott elemzői megállapításokat, melyek szerint a kormányzati erőfeszítések ellenére „tovább süllyed az egészségügy hajója”.

Csökken az EU-támogatás

Nem élvez prioritást az egészségügy a következő hétéves uniós költségvetési ciklusban. Míg 2007–14 között több mint 400 milliárd forint állt rendelkezésre ágazati fejlesztésekre, 2014 és 20 között már csak 100 milliárd – hívta fel a figyelmet a Figyelő Medicina Konferencián Török Krisztina, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet főigazgatója. Mint megjegyezte, semmi nem dőlt el azonban, folynak az egyeztetések az Európai Bizottsággal, és az egészségügyi államtitkár azért lobbizik, hogy a 100 milliárdos keret megduplázódjon.
PEDAGÓGUSOK ELŐNYBEN
A tanácskozás legégetőbb kérdése kimondatlanul is az volt, juthat-e jelentősebb többletpénzhez az ágazat. A válasz röviden: nem. Kicsit bővebben Banai Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium költségvetésért felelős helyettes államtitkára fejtette ki a kérdést. A kormány számára most a túlzottdeficit-eljárás alóli kikerülés az elsődleges cél. Minden más az után következik. Ha növekedési pályára áll a gazdaság, akkor a kabinet elsőként a pedagógus-életpálya modelljének finanszírozásához biztosítja azt a 73 milliárd forintot, amellyel 2014-től a konvergenciaprogram is számol. „Ha marad költségvetési mozgástér, a kormány döntésétől függ, hogy adócsökkentésre kerül sor, vagy a rendszer-átalakítások sorában az egészségügy is kap pluszforrásokat” – mondta.

A több mint kétszáz fős konferencia egyik témája a diagnosztika szerepe volt a gyógyításban. Ennek kapcsán Boncz Imre, a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezetője kiemelte, hogy a ma alkalmazott gyógyszeres terápiák mindössze 30-50 százalékban bizonyulnak eredményesnek. A célzott kezelésben használt gyógyszerek esetében ez az arány megközelítheti a 100 százalékot, ha alkalmazásuk előtt molekuláris, célzott diagnosztikai vizsgálatokat végeznek.

Cserháti Péter helyettes államtitkár, EEM

Magyarországon az egészségügyi kiadások mindössze 6 százalékát fordítják diagnosztikára, holott a szorosan vett terápiás döntéshozatalt ez 60 százalékban határozza meg. A hazai képalkotó diagnosztikai piac 4-5 milliárd forintra tehető, miközben az európai átlag ennek kétszerese. Százezer lakosra Magyarországon 0,97 CT-berendezés jut, az EU-átlag 1,8, az MRI-berendezések száma nálunk 0,34, míg az uniós átlag ennek háromszorosa, 0,9.

A legmodernebb technikák már ott vannak a nemzetközi piacon. „Átalakulnak a nemzetközi ellátási trendek” – hívta fel a figyelmet előadásában Erőss György, a Philips Magyarország Kft. üzletágvezetője. „Az innováció, a korai és megbízható diagnózis növeli a gyógyszeres terápia eredményességét, hatékonyabbá teszi az egészségügyi források felhasználását, és pozitívan hat a gazdasági növekedésre. Ehhez képest miért félünk az új technológiák bevezetésétől?”  – kérdezte.

Ennek oka szerinte az, hogy még mindig sok tévhit létezik a modern képalkotó diagnosztikai eszközök alkalmazásáról. Valóban nem olcsók, ám megfelelő pénzügyi konstrukcióval kimutatható gazdasági előnyt produkálnak. Egyértelműen nő a hatékonyság, alacsonyabb fajlagos költségekkel szélesebb kör számára tesznek elérhetővé szolgáltatásokat. „Ha az egészségügyben nem jelenik meg az innováció, akkor folyamatosan romló színvonal mellett végezhető a gyógyító munka” – hangsúlyozta.

Banai Péter helyettes államtitkár, NGM

ADÓSSÁGHEGY
Az Állami Számvevőszék pozitív megállapításokat is tartalmazó jelentésével szemben Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke súlyosnak nevezte a fekvőbeteg-intézmények eladósodottságát. „Sokat imádkozunk azért, hogy az általában év végén folyósított konszolidációs pénz elég legyen” – mondta. És rögtön hozzá is tette, a konszolidációs támogatások nem gátolják meg az adósságállomány újratermelődését.

A kórházszövetség elnöke idézte Orosz Éva tanszékvezető egyetemi tanárnak az Egészségügyi Gazdasági Szemle 2013. januári számában megjelent tanulmányát, amely sokkolta a hallgatóságot. Az OECD adatai szerint 1992–2007-ig az egészségügyi közkiadások átlagos növekedési üteme csak Magyarországon és Finnországban volt számottevően alacsonyabb, mint a gazdasági bővülésé.

MOK: nagyobb béremelést!

Kevesellte Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke azt a 29,8 milliárd forintot, amelyet a kabinet az idén elkülönít az egészségügyi ágazatban dolgozók béremelésére. Szerinte ha még plusz 10 milliárdot szánna a bérgondok megoldására, az már jelentős visszatartó erőt jelentene az orvosok számára. Egyelőre ugyanis nem csökkent az elvándorlás: 2013. január és április között 353 orvos távozott külföldre, míg 2012-ben ugyanebben az időszakban 309, illetve 2011-ben 226. Múlt pénteken a kabinet benyújtotta a parlamentnek azt a jogszabálycsomagot, amely rögzíti az egészségügyben dolgozók fizetésének a rendezését. Orvosi munkakörben a dolgozók az idén havi 10 ezer és 40 ezer forint közötti bér-, illetve illetményemelést kapnak. Az eltöltött évek és egyéb tényezők alapján megállapított bértábla szerint az orvosok havi keresete 205 320 és 395 120 között alakulhat. Az egészségügyi szakdolgozók 5000 és 41 425 forint közötti emelésben részesülhetnek, így az ő havi juttatásuk 103 000 és 330 725 között lehet.
Magyarországon 2012-ben a jóléti kiadások reálértéke a OECD becslése szerint 14 százalékkal kisebb volt, mint 2007-ben, míg a GDP reálértéke 6 százalékkal csökkent. Orosz Éva tanulmányának harmadik legfontosabb megállapítása: 1992-ben az egy főre jutó hazai egészségügyi közkiadás az EU15 átlagának 50 százaléka volt, 2010-ben azonban már csak 36,7. Velkey György csokorba gyűjtötte az ágazat problémáit, a finanszírozási egyenetlenségektől kezdve a defenzív medicinán át a szakemberek elvándorlásáig. A leglesújtóbb megállapítás a konferencián az volt, amit a betegek már a bőrükön éreznek: a gyógyító intézmények a szűkös források miatt nem tudják tartani az egészségügyi protokollokat.