A Rosenstein családi vendéglő világába Rosenstein Tibor személyes hangú vallomása vezet be: „Én a hagyományos vendéglátásban érzem otthon magam, persze tudom, hogy haladni kell a korral, mert felnőtt egy új vendég-generáció, és egyre igényesebbek az emberek. A modernizációt már Robi fiamra bízom, arra azonban közösen ügyelünk, hogy minden ételünk íze - akárhonnan jöjjön is az ötlete - »rosensteines« legyen."
A névadó, Rosenstein Tibor szakács korábban a Seress Rezső által híressé vált budapesti Kispipa Vendéglő konyháját vezette. Jó hírű, emblematikussá vált éttermét 1996-ban nyitotta meg.
A Keleti pályaudvar kevéssé elegáns közelségében álló vendéglőbe lépve a fiú, Rosenstein Róbert széles mosolya fogad. A fesztelen környezetben a család barátjának kezdjük érezni magunkat. Átlapozzuk a hosszú étlapot, ám a pincér a táblára írt menüre is felhívja a figyelmünket. Zsidótojást rendelünk. A zsidótojás egyszerű, jó ízű, kellően libazsírozott, jó időkben libamájjal is gazdagított tojáspástétom. Mellé sóval fonnyasztott, vékonyra szelt lilahagymát is kapunk. (A friss, csípős lenne az igazi.) A kenyér jó ízű, jó állagú, ám az étel megérdemelne többfélét is.
A tábláról spárgalevest, az étlapról hideg citromkrémlevest kérünk. A szezonális spárgalevesben hosszúra hagyott, ujjnyi vastag spárgasípok. A levesen némi sós-fűszeres felhang érződik, amit a spárga tovább erősít. Stílusos leves, múlt és jelen ötvözete. A citromkrémleves selymes, fagylaltosan savanykás, jól működő, desszertet idéző ízvilággal.
Az első főétel mandulás fogasgoujon friss salátával. A francia goujon (ejtsd: guzson) szó az éttermekben vékony hal- vagy csirkehússzeleteket jelöl, zsemlemorzsában megforgatva, bő olajban kisütve. A fogascsíkokat a zsemlemorzsa mellett mandulaforgácsban is megforgatták, így lett belőlük ropogós, mandulás fogasgoujon. A bunda/mandula aránya jó, a hal ízét a sötétbarnára sült bunda sem nyomta el. A jégsalátás mix és visszafogott öntete illett a halhoz, és a mélysütést korszerűen egészítette ki.
A második főétel párolt szarvascomb vadasan, zsemlegombóccal. A szarvascomb puha, omlós, a vadasmártás krémes, homogén, mustáros. A zsemlegombóc telt, némiképp szokatlan, szalonnás-füstös ízű, jó. A hús/mártás/gombóc világa a „rosensteinességre" is példa. Nosztalgikusan ismerős stílusjegyekből formált ízek és textúrák.
A desszert Belló kedvence és mézes-mákos palacsintametélt. A Belló kedvence kellemes desszert, savanykás, meleg szederízzel és főzött, harmonizáló vaníliasodóval. Franciásabb stílusával a hideg citromkrémleves és fogas aznapi unokatestvére.
A csőben sütést vaníliafagylalt hangsúlyozza. A mézes-mákos palacsintametélthez édes, friss epret is kapunk. Egyszerű, mintha a nagyi készítette volna, s ezzel el is jutottunk a Rosenstein lényegéhez, amely a fiú szívélyes mosolyától az apa főztjén át a családiasság komplex érzetéhez vezet el. A Rosenstein Vendéglő teljesítménye ettől képes a konyhán is túlmutatni, teljesítménye 10 pontból nyolcat érdemel, a számla végösszege két főre 14 900 Ft.
Pontszám: 8 10-9 Csúcsgasztronómia, nemzetközi színvonalú, kimagasló kulináris élményekkel
8-7 Kiemelkedően jó konyha, kreatív megoldásokkal, egyenletes teljesítménnyel
6-5 Jó konyha, megbízható teljesítménnyel
4-3 Átlagos konyha, időnként jó teljesítménnyel
2-0 Konyha, erények nélkül, a gasztronómia megcsúfolása