„A köznyelvben a racionális egyén minden bizonnyal indokoltan cselekszik és „általában a valóság alapján hozza meg döntéseit" - írja Kahneman. Ezzel szemben a közgazdászok rendre a logikai koherenciát kérik számon a racionális döntéseken. Becker például a függőség racionalitását vizsgáló művében így definiálja a fogalmat: „konzisztens terv a hasznosság hosszú távú maximalizálására". (A hasznosság ebben az esetben a profithoz, illetve a fogyasztó esetében a boldogsághoz, jóléthez közel álló fogalmat jelöl.) Becker és követői itt elkövetik azt a hibát, hogy kizárólag a hasznosságra koncentrálnak, mely szerintük elérhető a drogfogyasztás által is - így pedig a realitás visszacsatolásának hiánya csökkenti érvelésük magyarázóerejét.

Kahneman szerint Beckerék modellje kognitív torzításokat tartalmaz, melyek mérésére a viselkedési közgazdaságtan ad lehetőséget. A hibák elkerülése végett a racionalitás fogalmához három megkötést javasolnak. Elsőként is fontos, hogy kívánatos jószágokról beszéljünk, nélkülözhetetlen szempont a megszerzésükhöz szükséges hatékony módszer vizsgálata, harmadikként pedig, hogy a vizsgált egyén rendelkezik-e a szükséges képességekkel.

Szerintük a Becker-féle tudósok figyelmen kívül hagyják a célokat, ami olyankor okozza a legnagyobb tévedéseket, ha azok összeegyeztethetetlenek az emberi test igényeivel, vagy nagy mértékű fájdalommal járnak.
Kahneman elmélete viszont a módszerek és képességek terén teljesít gyengén. Munkáik rendre pénzügyi döntéseket vizsgálnak, melyeket bizonytalan környezetben kell meghozni - a bizonytalanságot pedig valószínűségi mutatókkal igyekeznek kifejezni. A valóságban azonban az emberek rendkívül ritkán alkalmazzák a számszerű elemzést hétköznapi döntéseikhez - mutat rá Gary Marcus. Hasonló véleményen van Steven Pinker is, aki szerint a piaci logika a megismerés természetes rendjével ellentétesen működik. Természetesen a várható kifizetés maximalizálása létező törekvés, de ki rendelkezik a hozzá szükséges képességekkel? Képtelenek vagyunk rutinszerűen kimenetek valószínűségére alapozva döntéseket hozni. Erre mutatott rá 1651-ben Thomas Hobbes is: „Az értelem nem velünk született, mint az érzések, vagy az emlékezet, nem is oly bevett a gyakorlatban, mint a körültekintés; az ipar termelte ki".

Jag Bhalla vállalkozó és író. Legutóbbi műve a tudományok titkos eredményeiről számol be, címe I'm Not Hanging Noodles On Your Ears, mely a National Geographic Books-nál jelent meg. Jelenleg Errors We Live By című esszégyűjteményén dolgozik, melyben az életünket meghatározó nagy ideológiák árnyoldalait mutatja be.