A Figyelő viszont arra hívta fel a figyelmet a március közepi hóvihart követően, hogy ez nem magától értetődően derül ki az adótörvényekből, sőt, inkább az a helyes olvasat, hogy a bajba jutottaknak segítségül adott termékek, illetve szolgáltatások (úgymint tea, szendvics, vontatás) természetbeni juttatásnak minősülnek, ezért adóvonzatuk van. A közérdek, amire a szaktárca ebben az esetben, mint adómentesítő feltételként hivatkozott, nem feltétlenül állja meg a helyét, ezért az szja-törvény idevágónak gondolt része nem alkalmazható.

Az NGM azonban megkeresésünkre kitartott álláspontja mellett, amiről adószakértők úgy vélekedtek: ha csak ezt az utat látja a kormány, hogy a különleges időjárási helyzetben segítségül siető vállalkozásokat mentesítse az adófizetés alól, akkor legyen így, s ne vegyük szigorúan a törvény betűit. Azonban két hónappal a történtek után maga az NGM kezdeményezte, hogy a gazdasági stabilitásról szóló törvény módosításával tiszta helyzet teremtődjék, és jogszabály mondja ki feketén-fehéren, ilyen szituciókban nem kell adót fizeti. A vállalkozások tulajdonképpen költségként számolhatják el a nyújtott szolgáltatást, adott terméket, vagyis ezek után nem kell társasági adót, illetve iparűzési adót fizetniük. De a juttatások után járó személyi jövedelemadóról, illetve az egészségügyi hozzájárulásról is lemond az állam. Feltételként szabja viszont, hogy a segítségnyújtásról azt követő 60 napon belül jelentést küldjön az adóhatóságnak a vállalkozás.

További részletek a Figyelő 21-dik számában.