Pankucsi Zoltán fontos változásnak nevezte, hogy jövedelmek helyett a fogyasztásra került a hangsúly a közteherviselésben. A beszélgetés során több, a kivetítőn elhelyezett grafikon is vitatémát szolgáltatott. Az ábrák az adóterhelés megoszlását mutatták be különböző jövedelmi sávokban. Az adatok azt mutatták, hogy inkább a felső jövedelmi kategóriákban volt érzékelhető a nettó keresetek erőteljes növekedése, a legalsó szinteken viszont pozícióromlás következhetett be az egykulcsos szja hatására, a minimálbér emelések ellenére is. A helyettes államtitkár ezzel kapcsolatban úgy vélekedett, hogy ritka az olyan család, ahol mindkét kereső a legalsó jövedelmi szintekhez tartozik, s ide számítva a különböző kedvezményeket (mint például a családit) is, elmondható, hogy az egyik keresőnél esetleg jelentkező pozícióromlást kompenzálhatja a másik kereső jobb jövedelmi helyzete.
Nagyjából az uniós átlag környékén van a magyarországi adóék, vagyis amennyi teher rakódik a bérekre - derült ki a beszélgetés során. Csehországban valamivel alacsonyabb, Belgiumban viszont nagyobb az adóék.
Más adónemek, így az áfa is szóba került az est során. A csalások elleni intézkedések során figyelemmel kell lenni az EU irányelveire - hívta fel a figyelmet a helyettes államtitkár, aki fontosnak nevezte a márciusban esedékes tanácsi ülést. Itt a miniszterelnökök kapnak tájékoztatást az áfarendszer megújításának folyamatáról. A célok szerint 2018-tól kellene elindulnia az új szisztémának, de a munka nem halad olyan ütemben, ami egy mélyreható változáshoz szükséges lenne. A beszélgetés alapján arra lehet számítani, hogy a márciusi miniszterelnöki találkozó fordulatot hozhat, a munka ezt követően felgyorsulhat.
Az áfacsalásokkal minden uniós tagország küzd, nem csak Magyarország - mondta Pankucsi Zoltán. Vannak eredményes eszközök, ilyennek nevezte a fordított áfa alkalmazását, amelynek hatására a gabonaszektorban például 70 százalékkal csökkent az export. Ezek fiktív fuvarok voltak - vonta meg a tanulságot.