A kommüniké szerint az Európai Unió szorosan nyomon követi az eseményeket, minden felet felszólít, hogy folytassanak lényegi, minden érintett bevonásával folyó párbeszédet, amely tartós megoldáshoz vezet, védjék meg Ukrajna területi egységét és integritását, és biztosítsák Ukrajna polgárai számára, hogy stabil, prosperáló és demokratikus országban élhessenek.
Miután az ukrán parlament megfosztotta hatalmától Viktor Janukovicsot, Julija Timosenko pedig visszanyerte szabadságát, Catherine Ashton szombat éjjel az ukrán válság minden érintettjét felelősségteljes viselkedésre szólította fel.
Ashton hangsúlyozta, hogy a válság hosszú távú megoldásához Ukrajnának alkotmányos reformra van szüksége, egységkormányt kell alakítani és meg kell teremteni a demokratikus választások megtartásához szükséges feltételeket.
"Mindenkit felszólítok, hogy tartsa be a jogállamiság szabályait és az alkotmányt" - közölte Ashton.

A több nemzetközi hírügynökség által idézett forrás szerint a korábban belső EU-iratokban szereplő 20 milliárd euró "ma már nagyon konzervatív becslésnek minősíthető", és az adott körülmények között a tagállamok akár sokkal több pénzt is adhatnak. A kilétének titokban tartásához ragaszkodó uniós tisztségviselő hangsúlyozta azonban, hogy az EU, miközben igyekszik "a lehető legtöbb rugalmasságot és kreativitást mutatni", azt is látni kívánja, hogy Ukrajnában berendezkedett kormányzat működik, és "adottak a garanciák arra, hogy az európai adófizetők pénzét nem fogják eltékozolni".
Korábban Viktor Janukovics ukrán elnök annak nyomán tagadta meg a mély és átfogó szabadkereskedelmi egyezményt is magában foglaló EU-ukrán társulási szerződés aláírását, hogy kétségbeejtő pénzügyi helyzetben levő országának az unió az egyezményhez kapcsolódóan mindössze mintegy 600 millió eurós támogatást helyezett kilátásba, míg Vlagyimir Putyin orosz elnök 15 milliárd dollárt és gázárcsökkentést ígért.
Az elmúlt napokban, amikor már érlelődött az ukrajnai hatalmi fordulat, uniós tisztségviselők - konkrét összeg említése nélkül - többször beszéltek egy Ukrajnának felajánlandó pénzügyi csomag igényéről, de ehhez rendszerint hozzátették, hogy a pénz jelentős részét nem az EU-nak, hanem a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) kellene előteremtenie. Az IMF rendszerint kemény takarékossági intézkedéseket és gazdasági, illetve költségvetési szerkezeti reformokat követel a kedvezményes kamatozású hitelnyújtás fejében.

A változásokat ellenző odesszai politikai erők mintegy háromezer híve vonult a második világháborús, Ismeretlen matróz emlékművéhez, ahol virágokat helyeztek el az örökmécsesnél. A demonstrálók az "Odessza hős város", "Odessza orosz város" jelmondatokat skandálták, illetve Julija Timosenkót, az előző nap szabadon bocsátott volt kormányfőt szidalmazták. Helyszíni jelentések szerint a megmozduláson résztvevők közül többen botokkal felfegyverkezve és arcukat eltakarva jelentek meg.
Az EU-párti tüntetők - mintegy másfél ezren - eközben a város egy másik pontján gyűltek össze, hogy gyászszertartáson emlékezzenek meg a Kijevben elesett áldozatokról. A beszámolók szerint a "Jevromajdan" támogatói közül is többen maszkot viselnek és botokkal vannak felfegyverkezve.
A Krím-félszigeten az orosz határnál lévő Kercs városában a "Majdan-ellenes" tüntetők a polgármesteri hivatal előtt letépték a zászlórúdról az ukrán lobogót, és orosz zászlót húztak fel a helyére. A néhány százra becsült résztvevő Oroszországot és a Berkut rohamrendőri egységet éltette, és fasizmusellenes jelszavakat skandált. Az ukrán zászló megmentésére sietők és a tüntetők között dulakodás tört ki, a nemzeti lobogó elszakadt. A rendőrök körbevették a tüntetőket, de egyelőre nem léptek fel ellenük.
A Krím-félsziget déli részén fekvő Szevasztopolban, ahol az orosz fekete-tengeri hadiflotta támaszpontja van, Moszkva-barát pártok és szervezetek felhívására mintegy kétezren gyűltek össze orosz zászlókat lengetve, hogy elítéljék "a Kijevben hatalomra került fasisztákat". Egy szónok autóval járta a várost, hangosbeszélőből azt harsogva, hogy "Kijevben a fasiszták vették át a hatalmat". Más szónokok azt bizonygatták, hogy az új hatalom meg akarja fosztani jogaiktól és állampolgárságuktól az orosz ajkú ukránokat.
Az ország keleti részén, a Donyeck megyében lévő Mariupolban a Vitalij Klicsko vezette Ütés (UdAr) párt helyi szervezetének vezetője arról számolt be, hogy a Viktor Janukovics mögött álló Régiók Pártjának radikális hívei és "tyituskók", azaz felbérelt provokátorok "élezik a helyzetet" a városban. Vasárnap mindkét tábor megmozdulást szervezett. Az ellenzéki politikus közölte, hogy a "Majdan-ellenes" táborból mintegy hatszáz "tyitusko" érkezett a kijevi főtérrel szimpatizálók demonstrációjának helyszínére a rendezvény befejeződése után, ahol akkor még legalább 150-en tartózkodtak. Beszámolója szerint a "Majdan-ellenesek" igen agresszíven viselkedtek. "Halál a fasisztákra!", "Adjatok fegyvert, megöljük a majdanosokat!" - kiabálták.

"Nem hiszek Ukrajna szétesésében. Meggyőződésem, hogy mindent, amit teszünk, úgy kell megtenni, hogy ez a helyzet ne állhasson elő" - jelentette ki Lubomír Zaorálek. Hasonló álláspontra helyezkedett Milos Zeman cseh államfő is.
"Nagy figyelemmel kísérjük a dinamikusan változó ukrajnai helyzetet. Kulcsfontosságúnak tarjuk a helyzet megnyugvását. Várjuk az új kormány megalakulását, és fontosnak tartjuk az ország területi egységének fenntartását" - tolmácsolta Zeman álláspontját Jirí Ovcácek, elnöki szóvivő.
A cseh külügyminiszter szerint az lenne a jó, ha Ukrajna a jövőben jó kapcsolatokat ápolna az Európai Unióval és Oroszországgal is. Megjegyezte, hogy Kijevnek és Moszkvának közös történelmi és kulturális gyökerei vannak.
"Elszakítani Ukrajnát Oroszországtól, szintén nem lenne természetes" - szögezte le.
Lubomír Zaorálek arra a kérdésre, kit tekint ma a cseh kormány Ukrajnában partnernek, azt mondta, hogy a parlament az egyetlen állami szerv, amelynek ma legitimitása van Ukrajnában.
Hozzátette: Ukrajnában olyan új kormányra van szükség, amelyben a parlament pártjainak minél szélesebb köre vesz részt.
"Ma a képviselők jelentik az egyetlen törvényes szervet, amely választások útján jött létre" - mutatott rá a cseh külügyminiszter.
Lubomír Zaorálek kulcsfontosságúnak nevezte, hogy Ukrajnában megszűnjön az erőszak.

Ukrajna továbbra is "kétségbeejtően nehéz" gazdasági helyzetben van, és a Nyugat a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és egyéb szervezetekkel együttműködve elejét tudja venni e helyzet további súlyosbodásának, fontos azonban, hogy Oroszország ezt ne akadályozza meg - mondta vasárnap a brit külügyminiszter.

William Hague a BBC televízió politikai magazinműsorában kijelentette: London folyamatos kapcsolatban áll az orosz kormánnyal, amelyet igyekszik meggyőzni arról, hogy Oroszországnak is érdeke, ha Ukrajna szabadabban tud kereskedni az Európai Unióval. Különösen fontos lenne ebből a szempontból, hogy ha összeáll egy gazdasági segélyprogram, azt Oroszország ne próbálja megtorpedózni, hanem inkább támogassa, és működjön együtt végrehajtásában - hangsúlyozta Hague.
Arra a riporteri kérdésre, hogy lát-e esélyt "orosz tankok Ukrajnába vezénylésére" az Ukrajna keleti országrészében élő, jórészt oroszpárti lakosság megvédése címén, a brit külügyminiszter kitérően azt mondta: London nem tudja, hogy mi lesz Oroszország következő reakciója, viszont egy ilyen lépés, és általában a "rendkívüli mértékű külső nyomásgyakorlás" az orosz érdekeket sem szolgálná.
Hague mindazonáltal visszautasította a riporter felvetését, miszerint e válaszával azt sugallja, hogy nem zárja ki az orosz intervenciót. A külügyminiszter megismételte: London arról próbálja meggyőzni Moszkvát, hogy Oroszországnak sem állna érdekében bármilyen közvetlen beavatkozás. Hozzátette ugyanakkor, hogy "sok még a veszély és a bizonytalanság" Ukrajna jövőjével kapcsolatban.
Az Európai Bizottság kereskedelmi biztosa, Karel De Gucht vasárnap a Sky News brit hírtelevíziónak kijelentette, hogy az EU kész aláírni egy új kereskedelmi megállapodást Ukrajnával, amint az új ukrán kormány megalakul. "Először azonban egy stabil (ukrán) kormányra van ehhez szükségünk, amely demokratikus döntést hoz erről" - tette hozzá az uniós tisztviselő.

Leonyid Szluckij szerint Oroszországnak válaszlépéseket kellene kidolgoznia a kijevi döntésre. A törvényhozás alsóházi bizottságának vezetője úgy vélte, hogy az orosz nyelv hivatalos státusának megszűnése miatt nem csak a nyelvhasználat, hanem annak oktatása is veszélyben van Ukrajnában.
Szluckij közölte, hogy még korai lenne konkrét válaszlépésekről beszélni, de biztos abban, hogy azokat a közeljövőben kidolgozzák. Mindeközben azt remélte, hogy még van lehetőség arra, hogy a "testvéri Ukrajnában" visszaadják az orosz nyelvnek a korábbi, regionális státust. Remélte, hogy ez a szerinte negatív lépés nem nehezíti meg együttműködésüket a jövőbeni ukrán koalíciós kormánnyal, és az érintkezés nyelve feltétlenül az orosz lesz.
Leonyid Szluckij szerint a Kijevben ülésező parlament döntése mögött az állhat, hogy "Ukrajnát mindenáron el akarják szakítani Oroszországtól", ezért éltek a "nyelvi tényezővel". Úgy vélte, hogy geopolitikai küzdelemről és a civilizációk összecsapásáról van szó.
Az ukrán Verhovna Rada eltörölte az államnyelvvel kapcsolatos, a kisebbségi nyelvek használatára vonatkozó, 2012-ben elfogadott törvényt. A két éve, augusztus 10-én életbe lépett jogszabály hivatalosan engedélyezte a kétnyelvűséget azokban a régiókban, ahol az adott nemzeti kisebbség lélekszáma meghaladja a lakosság tíz százalékát. A magyar nyelvet így Kárpátalján a nagyobb települések közül Beregszászon ismerték el hivatalosan regionális nyelvnek.
Arszenyij Jacenyuk, a Haza párt frakcióvezetője úgy nyilatkozott, hogy semmi sem fenyegeti az ukrajnai oroszajkú kisebbséget, mert az alkotmány védelmezi. Oleh Tyahnyibok, a nacionalista Szabadság párt vezetője kijelentette, hogy a jogszabályt súlyos törvénysértéssel fogadták el, és ígéretet tett egy új, mindenkit kielégítő nyelvtörvény kidolgozására.

A román elnöki hivatal honlapján közzétett nyilatkozatban Basescu üdvözölte a legutóbbi ukrajnai fejleményeket, az erőszak elcsitulását, a tüntetők elleni megtorlás és túlzott erő alkalmazásának beszüntetését, ami előfeltétele az átfogó, az ország belső stabilitását célzó politikai rendezésnek.
A román elnök önmérsékletre, pragmatizmusra, óvatosságra és nyitottságra intett minden ukrán politikai vezetőt. Úgy vélte, a szélsőséges akciókról és nacionalista felhangokról való lemondás is hozzájárhatna a nemzeti konszenzus megteremtéséhez.
Traian Basescu szerint most a legfontosabb rövid és középtávú célkitűzés az ukrán gazdaság nemzetközi támogatással való talpra állítása lehet.
Ukrajna jövőjét az emberi alapjogok és demokratikus értékek maradéktalan érvényesülésének kell meghatároznia a továbbiakban - mutatott rá Basescu.
A bukaresti média szerint a román elnök a hét végén összehívta a nemzetbiztonsági tanács egyes tagjait az ukrán válság ügyében, de az elnöki hivatal nem adott ki tájékoztatást erről a találkozóról.

Brüsszelben közzétett nyilatkozatában Anders Fogh Rasmussen hangsúlyozta, hogy az atlanti szövetség és ő maga személyesen is szoros figyelemmel követi "a fontos ukrajnai fejleményeket". Leszögezte, hogy Ukrajna népének szabadon és demokratikusan kell döntenie saját jövőjéről.
"Nyugalomra és önmérsékletre szólítok fel, hogy mindegyik fél a demokrácia, a stabilitás és a prosperitás útjának követésére tudjon összpontosítani, békés párbeszéd és előre hozott választások révén" - olvasható Anders Fogh Rasmussen nyilatkozatában.
Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének első számú civil tisztségviselője méltatta az ukrán hadsereg azon közleményét, miszerint az semmilyen módon nem fog beavatkozni a politikai válságba. "Fontos, hogy ez a helyzet továbbra is fennálljon" - nyomatékosította Rasmussen azt az igényt, hogy az ukrán hadsereg tartsa távol magát a politikai küzdelmektől.
A NATO-főtitkár azt is hangsúlyozta nyilatkozatában, hogy Ukrajna a NATO-val szorosan együttműködő partner, hogy "a NATO az ukrán nép barátja", és hogy az atlanti szövetség az Ukrajnával való együttműködés folytatására számít.
Az atlanti szövetség korábban Ukrajnára - miként Grúziára is - úgy tekintett, mint potenciális új tagra. Bár a "nyitott ajtó" elvét a NATO hivatalosan sohasem vonta vissza, mindkét ország csatlakozási esélyei jelentősen csökkentek. Grúziáé annak nyomán, hogy rövid, súlyos vereséggel végződő háborút vívott Oroszországgal a szakadár Dél-Oszétia és Abházia fölötti ellenőrzésért, Ukrajnáé pedig annak nyomán, hogy Viktor Janukovics ukrán államfő deklaráltan letett az ország NATO-belépési szándékairól.
Az ukrán belső válságban a NATO, mint katonai szövetség egyelőre semmilyen szerepet nem játszik. A Nyugat részéről az Egyesült Államok és számos európai ország mellett - nemzetközi szervezetként - az Európai Unió igyekszik hatást gyakorolni a fejleményekre. Ennek jegyében döntöttek néhány napja az EU-országok külügyminiszterei különböző szankciókról.

A politikus szavai szerint 2012-ben egy igazán európai léptékű és szellemű nyelvtörvényt fogadott el Ukrajnában a parlament.
"E dokumentum regionális státuszt biztosított Ukrajnában számos kisebbségi nyelvnek, közöttük anyanyelvünknek, a magyarnak is. Magyarország vezetői, közöttük Orbán Viktor miniszterelnök is szorgalmazták e jogszabály valóra váltását, magyar közösségünk számára fontosnak nevezve azt" - fejtette ki.
Hangsúlyozta, hogy "az ukrajnai belpolitikai válság nyomán hatalomra kerülő erők közel sem európai hozzáállást tanúsítva eltörölték e progresszív nyelvtörvényt".
Gajdos István kifejezte meggyőződését, miszerint nem léphetnek fel a kisebbségek ellen azok, akik valóban Európába vágynak.
"Határozottan elutasítom a kisebbségi, így az ukrajnai magyarság jogainak szűkítését, és arra szólítom fel az ukrajnai, így a kárpátaljai magyarságot és szakmai szervezeteket, hogy ítéljék el a nyelvtörvény eltörlését. Egyben arra kérem a magyar kormányt, személyesen Orbán Viktor miniszterelnök urat és Martonyi János külügyminiszter urat, minél előbb vegyék fel a kapcsolatot az ukrajnai illetékesekkel, járjanak el annak érdekében, ne csorbuljanak közösségünk jogai, nehogy azt a szvobodás (nacionalista Szabadság párti) Irina Farion nevével is fémjelzett törvénytervezetet fogadja el az ukrán parlament, amely totális egynyelvűsítéssel fenyeget Ukrajnában" - jelentette ki Gajdos István parlamenti képviselő, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke.

Az egész ország irányítás nélkül maradt, és a fontos objektumok, beleértve a nukleáris létesítményeket és a Dnyeper-folyón lévő vízerőművet, védelem nélkül vannak - idézte Nalivajcsenko szavait az orosz hírtévé. A politikus azt kérte az ukrán törvényhozástól, kötelezze az SZBU vezetését arra, hogy térjen vissza a helyére.
A hírtévé szerint Valentin Nalivajcsenko találkozott az orosz titkosszolgálatok képviselőivel, és "biztonsági kérdéseket vitattak meg".
Az ellenzéki politikust, a Vitalij Klicsko vezette Udar (Ütés) nevű párt tagját, aki 2006 és 2010 között már irányította az Ukrán Biztonsági Szolgálatot, szombaton bízta meg a kijevi törvényhozás az SZBU újbóli ellenőrzésével.
A Rosszija 24 arról is beszámolt, hogy a kijevi főtéren "radikális hangulat uralkodik". A Majdanon letáborozott tüntetők, köztük a Jobboldali Szektorhoz tartozó "harcosok" valóságos hajszát indítottak a nekik nem tetsző újságírók ellen.
A radikálisok az internetes közösségi oldalakon és a helyszínen arra szólították fel híveiket, hogy kutassák fel Artyom Kolt, az orosz állami televízió híradójának munkatársát. Az orosz újságíró az utóbbi napokban folyamatosan élő adásban számolt be a kijevi eseményekről. A Jobboldali Szektor azzal vádolja az orosz tévériportert, hogy "szennyel borítja el az ukrán népet". Egyes értesülések szerint már 10 ezer hrivnya (mintegy 250 ezer forint) vérdíjat tűztek ki Artyom Kol fejére.
Arszenyij Avakov ideiglenesen megbízott ukrán belügyminiszter azt közölte, hogy két nap alatt helyreállítják a rendet az országban, és az állami szervezetek értelmetlen elfoglalásának beszüntetésére szólított fel - jelentette az Interfax orosz hírügynökség.

A határozatot a 450 tagú parlament 285 képviselője támogatta. A szavazáskor 339-en voltak az ülésteremben. A dokumentum szerint a házelnök látja el az elnöki feladatokat az új államfő hivatalba lépéséig.
Közben az eddig kormányzó Régiók Pártjának frakciója vasárnap kiadott közleményében Viktor Janukovicsra és környezetére hárította a felelősséget az országban történtekért. A pártnak egyébként hivatalosan Janukovics tiszteletbeli elnöke, vezetője Mikola Azarov volt kormányfő, aki január végén mondott le tisztéről.
"Ukrajnát becsapták és kifosztották. Ez azonban még semmi azzal a fájdalommal szemben, amelyet most családok tucatjai élnek át hozzátartozóik elvesztése miatt a barikádok mindkét oldalán. Ukrajnát elárulták, az embereket egymással szembefordították. Mindezért Janukovics és közvetlen környezete a felelős" - áll a közleményben.
A parlament előző napi ülésén elmozdította tisztségéből Viktor Janukovics államfőt, és előrehozott választást írt ki május 25-ére. A korábbi parlamenti elnök, Volodimir Ribak helyére a képviselők Turcsinovot választották meg házelnöknek, és megbízták a kormányfői feladatok ellátásával is az új kabinet létrejöttéig.
Turcsinov vasárnap utasította az ukrán törvényhozás képviselőcsoportjainak vezetőit, hogy keddig állapodjanak meg az új parlamenti többségről és az új kormány összetételéről.
"Utasítom a frakciók és képviselőcsoportok vezetőit, hogy azonnal kezdjenek konzultációkat az új parlamenti többség és a nép bizalmát élvező kormány létrehozására" - jelentette be a parlament plenáris ülésén.
Olekszandr Turcsinovot Julija Timosenko volt kormányfő "jobb kezeként" tartják számon. Elemzők szerint főként szervezőkészségével tűnt ki a politika szereplői közül. A 2012 őszén tartott parlamenti választásokon a Haza (Batykivcsina) párt kampányfőnökeként tevékenykedett.
Aktív résztvevője volt a 2004-es "narancsos forradalomnak" és a tavaly novemberben indult, "Evromajdannak" elnevezett kijevi, EU-párti és hatalomváltást követelő tiltakozó megmozdulásoknak is. Kedd éjjel a politikust meglőtték a Majdanon, a Függetlenség terén a tüntetés szétoszlatására irányuló belügyi támadás közben.
A 49 éves politikus a Haza párt első elnökhelyettese. Timosenko 2011-es bebörtönzése után átvette a párt irányítását. 1993-ban Leonyid Kucsma akkori miniszterelnök tanácsadója volt, majd megalakította a Kucsmát elnöki hatalomhoz segítő Hromada (Gyűlés) nevű pártot. A politikus 1999-től politizált a Timosenko vezette Haza tömörülésben, 2005-ben fél éven át az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) főnöke, majd 2007-től 2010-ig miniszterelnök-helyettes volt.
A parlament vasárnap visszahelyezte állami tulajdonba Viktor Janukovics volt elnök Kijev környéki Mezsihirja nevű rezidenciáját. A terület hivatalosan eddig a kormány tulajdonában állt, Janukovics "bérelte" a kabinettől.

A robbanás, amely a polgármester villájának udvarán történt, betörte az épület földszinti ablakait. A detonáció körzetében az ungvári rendőrség vezetőinek irányításával folyt a helyszínelés - adta hírül vasárnap a zakarpattya.net.ua ungvári hírportál, amely szerint a nyomozás eredménye néhány nap múlva lesz ismert.
Ungvár polgármesterének a lemondását az ukrajnai tiltakozó megmozdulások kezdete óta követelik a helyi tüntetők, akik szerint a város vezetője korrupt, saját érdekei szerint árusítja ki a közvagyont. Pogorelov az e heti kijevi fejlemények nyomán kilépett az eddig kormányzó Régiók Pártjából (PR), de bejelentette, hogy nem fog önként lemondani tisztségéről.
Ugyancsak az elmúlt éjszaka Huszton ismeretlenek lövéseket adtak le az egyik helyi - a rendőrség által meg nem nevezett - magas beosztású vezető házára. A lövedékek az ablakon át becsapódtak az épület belsejébe, de az ott lakók közül senki nem sérült meg. Ebben az ügyben is folyik a nyomozás.

"Utasítom a frakciók és képviselői csoportok vezetőit, hogy azonnal kezdjenek konzultációkat az új parlamenti többség és a nép bizalmát élvező kormány létrehozására" - jelentette be a házelnök vasárnap a parlament plenáris ülésén.
A parlament közben visszahelyezte állami tulajdonba Viktor Janukovics volt elnök Kijev környéki Mezsihirja nevű rezidenciáját. A terület hivatalosan eddig a kormány tulajdonában állt, Janukovics bérelte a kabinettől.

A szervezet a kijevi tüntetések tavaly novemberi kezdete óta folyamatosan követelte Babják Zoltán beregszászi polgármestertől és a városi önkormányzatban többségben lévő, akkor kormányzó Régiók Pártja (PR), valamint a vele szövetséges Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) képviselőitől, hogy határolódjanak el a hatalom bűnös utasításaitól, határozottan ítéljék el a volt elnök és az államhatalmi szervek törvénytelen cselekedeteit - közölte Dobai István, a BVJVSZ elnöke a mukachevo.net munkácsi hírportállal, rámutatva, hogy a felszólítások rendre süket fülekre találtak.
Dobai szerint Beregszász vezetése még 2014. február 21-én sem volt hajlandó teljesíteni a közösség elvárását, hogy valljon színt és lássa be, a Janukovics-rezsim feltétlen támogatásával maga is hozzájárult ahhoz, hogy Ukrajna a szakadás és a polgárháború szélére sodródott. Elmondta: a vállalkozók és a lakosság képviselői követelik, hogy önként és azonnal nyújtsa be lemondását Babják Zoltán polgármester és valamennyi helyettese, valamint az önkormányzat PR- és UMDSZ-frakcióinak képviselői.
„Mi, vállalkozók nem vagyunk hajlandók tovább fizetni adóinkat a Janukovics-rezsim feltétlen támogatóinak. Nem akarjuk eltartani őket a városi költségvetésbe befizetett pénzünkből. Minden bizalmunkat elvesztettük ezekben az emberekben, akik a szervezett állami bűnözést segítették" - szögezte le a beregszászi vállalkozók szövetségének elnöke.

Amióta Magyarország tavaly júliusban átvette a visegrádi csoport (V4: Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) elnöki posztját, első alkalommal tartanak a V4, valamint Románia, Bulgária és Görögország külügyi tárcavezetői közös tanácskozást - közölte a Külügyminisztérium az MTI érdeklődésére.
A külügyminiszterek megvitatják az ukrajnai válsághelyzetet. Mivel hét uniós tagállam képviselteti magát az eseményen, ez lesz a tagállamok külügyminisztereinek legszélesebb körű találkozója a tárcavezetők csütörtöki brüsszeli rendkívüli ülése után.
A tanácskozás alkalmával kétoldalú megbeszélést folytat Martonyi János magyar és Evangelosz Venizelosz görög külügyminiszter, valamint magyar-cseh kétoldalú eszmecsere keretében bemutatkozik az új cseh külügyminiszter, Lubomír Zaorálek.
A V4-es találkozón a csoport külügyminiszterei: Martonyi János, továbbá Radoslaw Sikorski lengyel, Lubomír Zaorálek cseh és Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter a magyar elnökség aktuális kérdéseit és az elnökség hátralévő időszakára vonatkozó terveket vitatják meg. Emellett energetikai projektek és a keleti partnerségi kezdeményezés helyzetével kapcsolatos ügyek szerepelnek a napirenden.
Ezt követően, a Titus Corlatean román, Krisztian Vigenin bolgár és Evangelosz Venizelosz görög külügyminiszterrel folytatandó tárgyaláson szintén szó lesz a keleti partnerség aktuális kérdéseiről, az energetikai együttműködési lehetőségekről, valamint a szíriai válsághoz kötődő menekülthelyzetről. A miniszterek megvitatják a Nyugat-Balkán országaival összefüggő ügyeket, továbbá szót ejtenek a májusi európai parlamenti választásokról is.
A V4 elnökeként Magyarország legutóbb tavaly októberben szervezett nagyszabású külügyminiszteri találkozót, akkor a nyugat-balkáni országok tárcavezetőit hívták meg a gödöllői tanácskozásra, to

Mihail Fedotov szerint az emberi jogok biztosítása most alapvetően fontos az Oroszországgal szomszédos országban. Közölte, hogy az általa vezetett testület számára is ez az elsődleges, minthogy Ukrajnában "nem kevés orosz állampolgár él". Az orosz elnöki emberi jogvédő tanács elnöke ezért fordult ismételten az ukrán hatóságokhoz, hogy engedélyezzék Andrej Jurovnak, a Moszkvai Helsinki Csoport jogvédő szervezet szakértőjének, az orosz emberi jogi tanács tagjának a beutazását.
Jurovot február 9-én visszafordították az ukrán határról, és közölték vele, hogy nem kívánatos személy Ukrajnában. A jogvédő egy nemzetközi tanácskozásra, Kijevbe akart utazni és ott találkozott volna az ukrán törvényhozás mellett működő emberi jogi biztossal. Mihail Fedotov már akkor hivatalos kéréssel fordult az ukrán hatóságokhoz, hogy oldják fel a szakértőjükre vonatkozó beutazási tilalmat.
A Kreml, a moszkvai külügyminisztérium, és az orosz törvényhozás már többször jelezte aggodalmát a Viktor Janukovics hatalma ellen fellépő ellenzéki csoportok és a Kijevben fellépő radikális, nacionalista erők oroszellenessége miatt. Az állami sajtóban megjelent írások, valamint a televíziós csatornákon sugárzott politikai elemzések szerzői attól tartanak, hogy az orosz származású, illetve orosz állampolgársággal rendelkező ukrajnai lakosok a szélsőséges csoportok támadásának áldozataivá válhatnak.
A Rosszija 24 orosz állami televízió vasárnap arról számolt be, hogy az ukrajnai ellenzék be akarja tiltani az orosz televíziók és rádiók adásainak sugárzását Ukrajnában. Eszerint a kijevi parlamentben, a Verhovna Radában olyan törvényjavaslatot nyújtottak be a Szvoboda párt képviselői, amely megakadályozná az olyan tévék és rádiók adását, amelyek nem a Majdan, vagyis a kijevi főtéren tüntető ellenzékiek véleményét tükrözik.

"Nem hiszek Ukrajna szétesésében. Meggyőződésem, hogy mindent, amit teszünk, úgy kell megtenni, hogy ez a helyzet ne állhasson elő" - jelentette ki Lubomír Zaorálek.
Arra a kérdésre, kit tekint ma a cseh kormány Ukrajnában partnernek, Zaorálek azt mondta, hogy a parlament az egyetlen állami szerv, amelynek ma legitimitása van Ukrajnában.
Hozzátette: Ukrajnában olyan új kormányra van szükség, amelyben a parlament pártjainak minél szélesebb köre vesz részt.
"Ma a képviselők jelentik az egyetlen törvényes szervet, amely választások útján jött létre" - mutatott rá a cseh külügyminiszter.
Lubomír Zaorálek kulcsfontosságúnak nevezte, hogy Ukrajnában megszűnjön az erőszak.