Tanácsadás a jég hátán

László Csaba a tanácsadói piacról
László Csaba
2014-02-27 09:15
A tanácsadói piac a válságban sem vész el, csak átalakul. A „nincs projekt, nincs üzlet a tanácsadó számára” gondolatmenet több ponton is téves hipotézisekből indul ki, ugyanis a szakma nem minden területe projektfüggő. Amelyik mégis, ott is vannak új projektek, csak a méretük és jellegük más, mint korábban.

László Csaba
László Csaba

Van igazság abban is, hogy a tanácsadók többnyire a nagy tranzakciókra fókuszálnak. Látni kell azonban azt is, hogy díjazásuk mégiscsak arányos az elvégzett munkával, így sok kisebb megrendelés hellyel-közzel pótolja a nagy tranzakciók bevételeit. A profitot persze nem, de még itt is vannak kivételek. Egy bank kivonulása vagy egy másik pénzintézet üzletágának megszerzése nemcsak M&A-megrendelést hoz magával, hanem informatikai rendszerek összevonását, adatbázisok egybefésülését, rendszerek tesztelését is, és ezek a munkák nem annyira méretfüggők. Húszezer ügyfél adatainak biztonságos átvitele egy nagyobb rendszerbe éppen olyan kihívás, mint ötvenezeré. A felelősség kétségkívül nagyobb, de a befektetett munkaórák száma nem lineárisan arányos.

Vannak azután olyan területek, melyek egyszerűen nem kitettek, legalábbis ennek a krízisnek. Az energetikában például olyan horderejű változások zajlanak a világban és Magyarországon is, amelyek sokszor gyors reagálást és így tanácsadók bevonását igénylik. Nem projektfüggő az audit és az adótanácsadás, sőt sok cégvezető jobban odafigyel ezekre a területekre, amikor meg kell húzni a nadrágszíjat. Az Opten nemrég publikált kutatása Magyarországra nézve is alátámasztja, hogy pusztán az audit léte olyan előnyökhöz juttatja a vállalkozásokat, melyek válság idején felértékelődnek. Az auditált vállalkozások sokkal több EU-s forrást nyernek el, mint hasonló méretű, nem auditált társaik, és társaságiadó-fizetési kötelezettségük is csökken. Könyvvizsgálói támogatással ugyanis a legális adókedvezmények szélesebb körét tudják igénybe venni.

Krízis idején aktívabbá válik az állam. Nemcsak arról van szó, hogy a jegybankokkal karöltve anticiklikus élénkítésbe kezd, ami jó esetben hatástanulmányokkal megalapozott beruházásokat jelent, hanem arról is, hogy ilyenkor gyorsan változik a szabályozói környezet. A fiskális élénkítés sok helyütt részben az adórendszeren keresztül valósul meg, de elég ránézni a bankok jelentéstételi kötelezettségeire, és máris látszik, hogy miről van szó. A pénzintézetek ellenőrzése olyan mennyiségű új adminisztratív terhet ró a bankokra, ami korábban elképzelhetetlen volt. Komplett működési folyamatokat kell átszervezni, informatikai rendszereket kell átalakítani, nemritkán külső tanácsadó bevonásával.

A válság miatt ráadásul sokszor projektté válik az is, ami addig a napi vállalati rutin része volt, erre dedikált osztállyal vagy költséghellyel. A pangó üzletmenetre a cégek létszámleépítéssel reagálnak, és ez rendszerint olyan területeket is elér, ahol eltérő vállalati stratégiák érvényesülnek a kiszervezés (outsourcing) vs. házon belüli megvalósítás terén. Amilyen tanulságos volt a krízis a tanácsadók szempontjából, olyan izgalmasnak ígérkezik a kilábalás is. A KPMG felmérései szerint nemcsak a tengerentúlon, de Európában is pezsgésnek indulhat az M&A-piac.

A nemzetközi vállalatok szintjén a felvásárlási kapacitás éppúgy javult, mint a potenciális célpontok vonzereje. A tanácsadók szempontjából ez két területen jelenthet érdekes megbízásokat. A cégekben rejlő kockázatok felmérése még egy kisvállalkozás mint célpont esetében sem hagyható ki, a potenciális vásárlók felkutatása, a vevők és az eladók szempontjainak összehangolása, a felvásárlás technikai lebonyolítása pedig sokszor nem megy külső szakértő nélkül.

Emellett láthatóan megkezdődik az elhalasztott beruházások pótlása is, különösen az informatika területén. Márpedig az külső tanácsadók nélkül ingoványos terület, nem véletlenül van tele a piac félresikerült beruházásokról szóló hírekkel. Ezen a téren független tanácsadó nélkül a vevő sokszor azt sem tudja, mit akar vagy mit akarhat megvásárolni, milyen rendszerek közül válogathat, melyikre van ténylegesen szüksége, milyen külső kockázatok ellen kell felvérteznie rendszereit. Szakértők szerint egy nagyobb informatikai rendszer élesítése előtt a teljes projekt munkaidő-ráfordításának egyharmadát kitevő teszteléssorozatot kell lefolytatni, amitől külső, független szakértő hiányában gyakran a megrendelő és a megbízott is hajlamos eltekinteni.

A szerző a KPMG szenior partnere