Immár kilencedik alkalommal rendezik meg március 13-án a vese világnapját. A nemzetközi összefogás kezdeményezője Magyarország volt, de az ötletet felkarolta a Nemzetközi Nephrologiai Társaság (ISN).
A hat kontinens több mint 100 országában megtartott világnap figyelemfelhívás vesénk központi szerepére általános egészségünk szempontjából és a vesebetegségek megelőzésének hangsúlyozására. A világnap ez évi témája a krónikus vesebetegség és az öregedés kapcsolata, jelmondata pedig: „A veséink velünk öregszenek! Védd a vesédet, tudd meg, hogyan!” Hazánkban minden tizedik ember érintett valamely vesebetegségben. Évente 500-600 ezren szorulnak gondozásra, 270-300 veseátültetés történik, és közel 6500 krónikus veseelégtelenségben szenvedő beteg életben maradását biztosítja a művesekezelés.
A sokáig észrevétlenül lappangó, majd hirtelen megjelenő, alattomos betegség nagy része azonban odafigyeléssel megelőzhető. A kór ugyanis „köztünk” van: a népbetegségnek számító elhízás, a magas vérnyomás, a diabétesz a legfontosabb vesebetegségre hajlamosító tényező. A 2,5-3,5 millió hipertóniás és az 1,1 millió cukorbeteg 10, illetve 5 százaléka válik a későbbiekben veseelégtelenné.
Születésünkkor mindkét vesénkben 1-1 millió nefron boldog tulajdonosai vagyunk. A nefron a vese működési egysége, melynek szerepe a vér szűrése, és a szűrletből vizelet előállítása. A nefron egy hajszálérgomolyagból (glomerulus) és a hozzá csatlakozó kanyarulatos csövecskéből (tubulus) áll, melyek gyűjtőcsatornákba összeömölve a vesemedencébe torkollnak.
Szervezetünk a veséket rendkívül bőkezűen látja el vérrel, az erek gazdagon átszövik. Ez a nagyvonalú vérellátás szükséges a kellő mennyiségű szűrlet előállításához és a vesében zajló „anyagmozgatás” biztosításához.
Az öregedés során verőereink szűkülnek, merevednek, mely a szervek vérkeringését és ennek kapcsán az oxigénellátását rontja. Nem kivétel ezalól a vese sem. A romló vérellátás, oxigénhiány következtében a hajszálérgomolyagok hegesednek, majd teljesen fel is szívódhatnak, a kanyarulatos csövecskék sorvadnak, a vesében a dolgos, életvidám sejtek száma csökken, helyettük kötőszövet szaporodik fel. A vese öregedése során kialakuló állapotot görög eredetű szóval nefroszklerózisnak nevezzük (nephros: vese, sclerosis: keményedés).
Minden ötödik egészséges ember veséjében már a 20–30 év közötti életkorban található heges hajszálérgomolyag. A nefroszklerózis előfordulása az életkor előrehaladtával növekszik egészséges emberekben is. A nefroszklerózis szövettani jelei már minden negyedik emberben észlelhetők a 40–50 év közötti életkorban, minden második emberben az 50–70 év közöttieknél és a 70 év felettiek háromnegyedében.
Nefronjaink száma 60 éves korunkra a születéskori érték kétharmadára, veséink mérete 75 éves korunkra 10-30 százalékkal csökken. A veséink működőképessége 30 éves életkorunk felett tízévente 6-8 százalékkal romlik. Ráncainkat nem tekintjük betegségnek, a vesék öregedése sem kóros folyamat, öregedése addig, amíg veseműködésünk 45 százalék feletti, és nincs kórosan sok fehérje a vizeletünkben, önmagában nem rontja az életben maradási esélyünket.
Az öregedő vese különösen érzékeny minden olyan behatásra, ami ronthatja a veseműködést, ezért az életkor előrehaladtával növekszik a heveny veseelégtelenség esélye. Heveny veseelégtelenséget gyakran előidéző ok a kiszáradás (láz, izzadás, hasmenés, hányás); túlzott és hirtelen vérnyomáscsökkentés; túlzott vízhajtó kezelés; rövid időn belül gyakori lázas állapot, illetve a fájdalomcsillapító bevétele; a szívelégtelenség; a röntgenkontrasztanyag adása; egyes, vesét károsító antibiotikumokkal történő kezelés; nem megbízható forrásból származó alternatív gyógyászati szerek szedése.
Míg mi krémekkel és egyéb praktikákkal kisimíthatjuk ráncainkat, a veséknek erre nincs lehetőségük. Ezért a veséink sorsáért mi magunk felelünk. Az idő folyását nem tudjuk ugyan lassítani, de figyelnünk kell arra, hogy veséink természetes öregedésének ütemét ne gyorsítsuk fel. Az öregedő vese nem csak a heveny veseelégtelenséget előidéző behatásokra érzékeny. A veseműködés romlásának természetes ütemét számos tényező képes felgyorsítani, és idült veseelégtelenséget előidézni.
A legfontosabb okok
-dohányzás
-a magas (140/90 Hgmm vagy a feletti) vérnyomás
-a cukorbetegség
-az elhízás
-a túlzott sófogyasztás
-a kóros vérzsírszintek
-a rendszeres fájdalomcsillapító-szedés
Forrás: Nemzeti Veseprogram, www.vesebetegseg.hu,
FMC Magyarország Kft., www.nephrocare.hu, www.worldkidneyday.com